eurózónához való csatlakozás időzítése

Abstract

2003 áprilisában az uniós csatlakozási szerződést ünnepélyesen aláírták Ciprussal, Csehországgal, Észtországgal, Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával, Magyarországgal, Máltával, Szlovákiával és Szlovéniával. A belépést támogató népszavazások sorozata után 2004. május 1-jén az Európai Unió eddigi legnagyobb kibővítési körében a fentiek − nyolc kelet-közép-európai (KKE) ország és két kis mediterrán szigetállam − hivatalosan is taggá váltak. Az elfogadott acquis communautaire alapján a frissen belé-pettek számára kötelező a részvétel a Gazdasági és Monetáris Unióban (GMU), vagyis jogilag kizárt olyan úgynevezett "opt-out" vagy "opt-in" klauzulák elérése, amilyeneket korábban az Egyesült Királyság és Dánia biztosított magának az 1990-es évek elején a Maastrichti Szerződés ratifikációjáért cserébe. Következésképpen az új tagállamok esetében nem a közös valuta átvételének a bekövetkezése kérdéses, hanem "csupán" annak időzítése. Ennek megfelelően az euróövezethez történő csatlakozás feltételrendszerével harmonizálniuk kell a tízeknek, amelynek kulcsa a nominális makromutatókra vonatJankovics László, egyetemi adjunktus a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karán.