A kiégés-szindróma kialakulása, jellemzőiA munkahelyi élmények egyéni mentálhigiénés állapotra gyakorolt hatásának feltárására a huszadik század utolsó időszakában került a pszichológiai kutatások homlokterébe. A "burnout-szindróma" fogalmának meghatározása és a tünetcso-port első leírása a kórházi személyzet pszichológiai terhelésének vizsgálatához kapcsolódott. Freudenberger (1974) megfigyelései szerint a kiégés-szindrómában szenvedő egyéneket gyakran gyötri fáradtság és kimerültség, könnyen betegszenek meg, fejfájás-tól, emésztési problémáktól és alvási zavaroktól szenvednek. Emellett jellegzetes, érzel-mileg túlfűtött reakciókat mutatnak: frusztráltnak, ingerültnek tűnnek, gyakoriak náluk az impulzív válaszok. A kiégés-szindrómában szenvedők kevésbé toleránsak a nehézsé-geket okozó helyzetekkel szemben, türelmetlenebbek, jellemző rájuk a negatív hozzáál-lás és a cinikus reagálási módok, melyek a közvetlen környezetük számára is nehézzé teszik a helyzet kezelését (Maslach és Goldberg, 1998).