Factors influencing cigarette smoking among police and costs of an officer smoking in the workplace at Nsambya Barracks, Uganda

Abstract

INTRODUCTION Studies in several countries indicate that being a police officer is a risk factor for tobacco use. Currently, no such studies have been performed among police officers in Uganda, or in Africa generally. The aim of this study is to assess prevalence and costs of smoking among Ugandan police officers. METHODS A multistage survey model was employed to sample police officers (n=349) that included an observational cross-sectional survey and an annual costanalysis approach. The study setting was confined to Nsambya Police Barracks, in Kampala city. RESULTS Police officers smoke 4.8 times higher than the general public (25.5% vs 5.3%). Risk factors included lower age, higher education and working in guard and general duties units. The findings show that the annual cost of smoking due to productivity loss could be up to US$5.521 million and US$57.316 million for excess healthcare costs. These costs represent 45.

Prevalence and factors associated with symptoms of depression, anxiety and stress among traffic police officers in Kathmandu, Nepal: a cross-sectional survey

“…Similarly, traffic police officers with alcohol consumption habits had higher odds of having anxiety symptoms. This finding is supported by various studies where dependence on smoking, alcohol and substance use has been mentioned among the police due to their lifestyles and working environment 38–40. Previous studies had shown that lack of resources, poor infrastructure and a high number of vehicles contributed to poor mental health in traffic police officers.…”

A COVID–19-járvány első két hullámának hatása a rendészeti hallgatók alkohol és koffeinfogyasztására, valamint dohányzási szokásaira

“…Másfelől a rendőri szolgálat természetéből fakadóan olyan környezetet teremt, amely motiválhatja a dohányzást. Egyes vizsgálatok szerint ugyanis a rendőrök körében akár 4,8-szor magasabb lehet a dohányzók aránya (25,5% vs. 5,3%) az átlag populációhoz képest (Basaza et al, 2020).…”

A rendészeti felsőoktatás hallgatóinak dohányzási szokásai

“…Korábbi vizsgálatok legalábbis azt jelzik, hogy a rendőrség munkatársai között például magasabb a dohányzás előfordulása a civilekhez képest (Smith et al 2005). A rendőrök körében akár 4,8-szor magasabb lehet a dohányzók aránya (25,5% vs. 5,3%) az átlag populációhoz képest (Basaza et al 2020). Jankowski és munkatársai (Jankowski et al 2021) lengyel rendőrökön végzett vizsgálata szintén azt mutatta, hogy az átlag népességhez viszonyítva a rendőrök között magasabb a dohányzás kipróbálásának prevalenciája (52% vs. 54,6%), míg a napi dohányosok aránya a civilekhez mérten alacsonyabb volt az egyenruhások között (21% vs. 19,5%).…”

“…Egy, az ugandai rendőrök körében végzett kutatás eredményei szerint a dohányzás éves költsége a termelékenység csökkenése miatt akár az 5,521 millió USD-t is elérheti éves szinten, a többlet egészségügyi költségek pedig 57,316 millió USD-t tesznek ki. Ezek a költségek a 2018-2019-es pénzügyi évben az ugandai állami rendőrség költségvetésének 45,1%-át tették ki (Basaza et al 2020).…”

“…A kieső költségekből akár finanszírozhatók volnának a rendészeti feladatellátást támogató innovációk fejlesztése, eszközök beszerzése, továbbá az állomány bérfejlesztése, amely utóbbira jelenleg is komoly igény mutatkozik Magyarországon (Beregnyei, 2019). Basaza és munkatársai a költségek megtakarítása érdekében javasolja (1) a rendészeti szerveknek belső dohányzáspolitika kidolgozását és végrehajtását, amellyel csökkenthető, illetve megszüntethető a munkahelyi dohányzás; (2) az állomány edukációját a dohányzás egészségre és szolgálatra gyakorolt hatásairól; (3) olyan intervenciós program kimunkálását, amelynek célja a dohányfüggőség megelőzése és kezelése a rendőrök körében (Basaza et al 2020).…”