Fenntartható üzleti gyakorlatok a divatiparban. A hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások példáján keresztül

Abstract

Az elmúlt időszakban egyre nyilvánvalóbbá váltak a divatipar környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásai. A tanulmány célja megvizsgálni, hogyan építhetők be a fenntarthatóság szempontjai a hazai divatipari KKV-k üzleti gyakorlataiba, ennek milyen lehetőségei és korlátai vannak. A mélyinterjúkon alapuló empirikus kutatás magyarországi, fenntartható működést megcélzó divatipari KKV-k üzleti gyakorlatait vizsgálja. Az elemzéshez kialakított saját rendszer kategóriái relevánsak a hazai divatipar számára, a kategóriákat (1. hulladékcsökkentés, 2. prémiummárkázás, 3. a keresletvezérelt termék előállításának támogatása, 4. a slow fashion támogatása, 5. fogyasztói nevelés, 6. üzlet közösségbe integrálása, 7. radikális átláthatóság) az empirikus vizsgálat alapján sikerült tartalommal megtölteni. Az is látszik, hogy a leghatékonyabban akkor sikerül a fenntarthatósági szempontokat beépíteni a vállalkozások üzleti gyakorlataiba, ha ez a törekvés egyidejűleg kiterjed a fenntarthatóság környezeti, társadalmi és gazdasági vonatkozásaira is. Ugyanakkor részben átváltás figyelhető meg a fenntarthatóság dimenziói között: a kiemelkedő környezeti és társadalmi teljesítmény mellett a gazdasági szempont sokszor némileg háttérbe szorul.

Egy virtuális közösségi pénzen alapuló fenntartható sharing economy modell kialakításának lépései

“…A peer-to-peer tranzakciók során az összekötő online platformként szol-gáló oldalak közvetítő funkciót töltenek be, a kereslet és a kínálat egymásra találását segítik elő (Selloni, 2017;Dudás & Boros, 2019, p. 121) és számos iparágban jelen vannak pl. Stanoeska-Slabeva és társai (2017), Edőcsény & Harangozó (2021). Mindemellett kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtanak, ilyen a felhasználók értékelési rendszere, vagy az automatikus fizetési lehetőség biztosítása (Frenken et al, 2015).…”

Fenntarthatóság a magyar kis- és középvállalati szektorban

“…környezeti, társadalmi problémák jellemzően különböző arányban és mértékben vannak jelen az egyes országokban, szűkebb értelemben a vállalatok működésében (Claro & Esteves, 2021). Annak érdekében, hogy a vállalatok mikroszinten hozzájáruljanak a globális fenntarthatósághoz, a 17 fenntartható fejlődési cél bármelyikéhez (melyek a gazdasági és jóléti növekedést szolgálják a társadalom, de azon belül a vállalatok számára is), üzleti modelljeikben, stratégiájukban is meg kell, hogy jelenjenek a fenntarthatóság dimenziói és az azokhoz való kapcsolatuk, lehetőleg mérhető módon (Schaltegger, Hansen, & Lüdeke-Freund, 2016;Zilahy, 2016;Bebbington & Unerman, 2018;Edőcsény & Harangozó, 2021;Yamane & Kaneko, 2022;Csutora, Harangozó, & Szigeti, 2022).…”

“…-a szerepe meghatározó. Azonban, ahogy Edőcsény & Harangozó (2021) is kiemeli, a szakirodalomnak csak kis hányada foglalkozik a fenntarthatóság és a KKV-k kapcsolatával.…”

“…Számos nemzetközi publikáció született az utóbbi években a fenntarthatóság témakörében, melyek kiemelik, hogy a fenntarthatóság, a fenntartható vállalat értelmezése nem egységes, és az érintettek a gazdasági, környezeti, társadalmi pillérek közül jellemzően a gazdasági mellett a környezeti folyamatok előtérbe kerülését értik fenntarthatóság alatt (Johnston et al, 2007;Gast et al, 2017). Azon kutatókkal értünk egyet, akik szerint fenntarthatóságról, fenntartható vállalatról akkor beszélhetünk, ha a három pillér, a gazdasági, a környezeti és a társadalmi pillér, egyaránt jelen van, kölcsönösen hatnak egymásra (Lordkipanidze, Brezet, & Backman, 2005;Schaltegger & Wagner, 2011;Edőcsény & Harangozó, 2021), így a kérdőívünk kérdéseit is ez alapján fogalmaztuk meg és rendeztük.…”

“…A kérdőív általános részét tekintve: Az ágazati megoszlást tekintve, valamennyi ágazat bekerült a mintába (Edőcsény & Harangozó (2021) szerint a fenntarthatósági problémákat nem szabad leszűkíteni egy iparágra, az alapvető kérdéseket érdemes általánosan, valamennyi iparágat figyelembe véve, meghatározni), megoszlásuk viszont eltérő. A kitöltések iparági eloszlását tekintve, iparági elemzések nem végezhetők.…”