Fenntarthatóság és klímaadaptáció a városfejlesztésben – lock-in elemzés Budapest XVII. kerületének példáján keresztül

Abstract

A klímaváltozás hatásai jelentősen befolyásolják a törekvést a fenntarthatóság irányába. A városkutatási témák között az utóbbi években a fenntartható fejlődés fogalma és célrendszere mellett előtérbe került a klímaadaptáció, azaz a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kérdésköre is. A szakpolitikai és tudományos relevancia ellenére a két fogalom viszonya, egymásra gyakorolt hatása – különösen gyakorlati szinten – nem tisztázott és kevésbé kutatott kérdés, az egymással szoros összefüggésben álló fogalmak párhuzamos vizsgálatát kevesen kísérelték meg. A sokasodó extrém időjárási jelenségeket kiváltó okok és a megoldandó problémák – aktív gazdasági tevékenységeik, népsűrűségük, valamint a kapcsolódó környezeti kihívások okán – a városokban koncentrálódnak. A városok tehát a megváltozott éghajlati viszonyokhoz történő alkalmazkodás kritikus tényezői.
 A tanulmány célja, hogy Budapest XVII. kerületének példáján keresztül feltárja a városi fenntarthatóság, valamint a klímaadaptációs kritériumok egymásra gyakorolt hatását, és meghatározza lehetséges szinergiáikat. A rendelkezésre álló városfejlesztési beavatkozások komplex fenntarthatósági és adaptációs szempontú elemzése rávilágít azokra a tevékenységekre, melyek hosszú távon akár negatív hatásokkal is járhatnak, és ezáltal növelik az ún. lock-in jelenségek, vagyis a kényszerpályák kialakulásának veszélyét. Az elemzés során olyan értékelési keretrendszert alkalmaztunk, melynek segítségével a két terület közvetlen és közvetett hatásainak elemzése egyaránt lehetővé válik.
 Habár a vizsgálat egy konkrét kerület példáján keresztül valósul meg, az értékelési keretrendszer bármely településre szabadon átalakítható, ezáltal ex-ante végezhető el a tervezett városfejlesztési beavatkozások komplex hatásértékelése. A tanulmány tehát nemzetközi szinten is kevésbé kutatott, gyakorlati szempontból azonban kiemelt jelentőséggel bíró területre fókuszál, valamint szélesíti a hazai városkutatás szakirodalmi bázisát.

A klímavédelem realitásai a hazai városokban

“…Vitathatatlan, hogy az elkészült klímastratégiák előrelépést jelentenek a klímavédelemben, célrendszerükben megfelelnek az európai városokban is érvényben lévő dokumentumoknak. Pozitívum, hogy komplexen, három pillérre alapozva (adaptáció, mitigáció és szemléletformálás) tartalmazzák a cselekvési célokat, igaz, sok esetben csak általános és nem helyspeci kus megfogalmazásban (Buzási, Csizovszky 2021;Óvári, Farkas, Kovács 2023).…”

A klímaváltozáshoz való viszonyulás a magyar társadalomban

“…2003 és 2006 között a Vahava (Változás-hatás-válaszadás) projekt tett kísérletet arra, hogy tudományos igénnyel elemezze a klímaváltozás (többek között társadalmi) hatásait Magyarországon (Láng-Csete-Jolánkai 2007). A hazai tendenciákra is kitérő munkák egy része nemzetközi adatbázisok, már-már standardnak tekinthető kérdőíves változóit vizsgálja (Bodor-Varjú-Grünhut 2020;Bodor-Grünhut 2021), de vannak olyan tanulmányok is, amelyek regionális (Farkas-Rakonczai-Hoyk 2015; Wolka-Uma-Tofu 2023), illetve helyi szintre fókuszálnak, feltárva akár a döntéshozók (Buzási-Csizovszky 2021), akár a lakosság (Kiss-Fazekas-Balla 2021) percepcióit, attitűdjeit, stratégiáit. Más kutatások pedig arra voltak kíváncsiak, hogy a klímaváltozással kapcsolatos ismeretekről mit lehet tudni, azok mennyire mélyek, kiterjedtek (Formádi 2013;Safi-Smith Jr. 2013).…”

A magyarországi klímasérülékenység területi különbségei

“…A lakosság klímaklímakitettségének megállapításához a 2071-2100 klímaablakra várható évi középhőmérsékletet (4 klímaszcenárió maximumértéke) és az évi középhőmérséklet várható változását választottuk ki (a 2071-2100-as időszak átlaga a 2012-2021-es évtized mért adataihoz viszonyítva). Hogy gyelembe vegyük a városi hősziget hatását is (Buzási, Csizovszky 2021;Bobvos et al 2017;Iungman et al 2023;Páldy et al 2004), a várható változás kiszámítása után a várható évi középhőmérsékletet korrigáltuk a városi hősziget hatásával. Hat város esetében (Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs, Miskolc, Győr) a Barcelona Institute for Global Health adatait használtuk fel.…”