Field Sampling for Environmental Science and Management

Eficiência de malhas amostrais utilizadas na caracterização da variabilidade espacial de fósforo e potássio

“…A efi ciência do manejo da fertilidade do solo, realizado nas áreas de AP, é diretamente condicionada pela qualidade da amostragem de solo, tradicionalmente realizada de modo sistemático por meio de malhas regulares (KERRY et al, 2010;WEBSTER & LARK, 2012), a qual deve possibilitar captar as diferentes escalas de variabilidade espacial dos atributos do solo (BOTTEGA et al, 2013). Para tanto, a defi nição da dimensão da malha amostral, necessariamente, deve levar em consideração Ciência Rural, v.44, n.3, mar, 2014.…”

Geostatisztikai megközelítésen alapuló digitális talajtérképezési és mintavétel optimalizációs módszertan kialakítása valamint alkalmazása különböző léptékekben

“…A talajtérképező, illetve talajtanos szakemberek érdeklődése és hozzájárulása főként a nem stacionárius valószínűségi modellek, a nem normál eloszlások, illetve a lokális és térbeli bizonytalanság értékelése és modellezése felé irányult (Heuvelink, Webster, 2001). Ezen irányú kutatásaikat és eredményeiket számos szakkönyv (például: Goovaerts, 1997;Webster, Oliver, 2007;Webster, Lark, 2013;Oliver, Webster, 2015), doktori disszertáció (például:…”

“…A talajok felvételezése szorosan összefügg a talajok térképezésével, hiszen mindig is a térképezendő területen feltárt talajszelvények, illetve az ott begyűjtött minták szolgáltatták azokat az alapinformációkat, melyek elengedhetetlenek az adott talajtulajdonság(ok) térképezéséhez (Kreybig, 1937;Szabolcs, 1966;Géczy, 1968;Carter, Gregorich, 2007;Webster, Lark, 2013). Ugyanakkor a terepen végzett munka erőforrás-és időigénye, illetve a laboratóriumi vizsgálatok költségei mindig is korlátozó tényezők voltak (Carter, Gregorich, 2007;Webster, Lark, 2013).…”

“…Ugyanakkor a terepen végzett munka erőforrás-és időigénye, illetve a laboratóriumi vizsgálatok költségei mindig is korlátozó tényezők voltak (Carter, Gregorich, 2007;Webster, Lark, 2013). Ezért már az 1980-as évek elején megjelentek azon irányú igények, hogy miként is lehetne optimalizálni a mintavételi stratégiákat az adott talajtulajdonság geostatisztikai módszereken alapuló térképezéséhez .…”

“…Napjainkban a nemzetközi szakirodalom a mintavételezésekre két megközelítési módot különböztet meg (Särndal, 1978;Hansen et al, 1983;de Gruijter et al, 2006;Delmelle, Goovaerts, 2009;Wang et al, 2012;Webster, Lark, 2013): a terv alapút (design-based), illetve a modell alapút (model-based). A terv alapú megközelítés a klasszikus mintázási elmélethez kapcsolódik, míg a modell alapú mintavételezések kifejezetten a geostatisztikához, illetve az idősor elemzésekhez kapcsolódnak (de Gruijter, ter Braak, 1990, 1992Brus, de Gruijter, 1993de Gruijter et al, 2006;Wang et al, 2012;Webster, Lark, 2013).…”