Fitoösztrogének a menopauza terápiájában

Abstract

A korábbi évszázadokban a társadalmi és gazdasági körülmények, az orvostudomány hiányosságai, a járványok és a háborúk miatt rövid volt a várható élettartam, így a nők többsége meg sem érte a változókort. Napjainkban a fejlett országokban az emberek átlagosan 75-80 éves korukig élnek, az átlagéletkor kitolódásával nő a menopauzában érin-tettek, illetve a menopauzában töltött évek száma, mára már a nők életük harmadát menopauzában töltik. A kellemetlen tünetek kezelésének egyetlen hatékony módját évszázadokon át a gyógynövények alkalmazása jelentette, amely ismeret szájhagyomány útján terjedt. A XX. században a szintetikus gyógyszergyártás kialakulásával és a hormonpótló kezelés bevezetésével ez a terápiás forma háttérbe szorult. A média hatására a XX. században kialakult az a társadalmi igény a nők körében, hogy minél tovább megőrizzék szépségüket és fiatalságukat. A hormonpótló terápia nagy népszerűségnek örvendett, mert a nők átmenetileg megszabadultak életminőségüket rontó tüneteiktől, viszont évekkel később kiderült, hogy a hormonpótlás komoly veszélyekkel járhat. A gyógynövényes terápiáknak határozott előnye a hormonpótló kezelésben használt szintetikumokkal szemben a kedvezőbb mellékhatásprofil. A nők ezért ismét szívesen fordulnak a bevált természetes gyógymódokhoz. Egyre növekszik az érdeklődés a gyógynövénytartal-mú készítmények iránt. A fitoösztrogének hatásának tanulmányozása mára már a kutatások aktív területévé vált. Az állatokon és embereken végzett vizsgálatok eredményei azonban ellentmondásosak, egyes források szerint a fitoöszt-rogének hatékonynak és biztonságosnak bizonyulnak, más szerzők szerint hatástalanok menopauzában vagy kifejezetten veszélyesek, nem ajánlhatók mindenkinek. A nők testi, mentális egészsége és biztonsága érdekében fontos ezzel a kérdéssel foglalkozni, alkalmazásuk előtt ezért szükséges felmérni az előnyöket és a rizikót. Orv Hetil. 2017; 158(32): 1243-1251.Kulcsszavak: menopauza, hormonpótló kezelés, fitoösztrogének, izoflavonoidok, szója Phytoestrogens in the treatment of menopauseIn previous centuries many women did not even live until their menopause years due to poor economic conditions, deficiencies of medicine, epidemics and wars. Nowadays in the developed countries, people live until they are 75-80 years old, and with the expansion of average age, the number of people affected by menopause and the years spent in that state increase. Nowadays women spend one third of their lives in the menopausal stage. The only effective way to treat unpleasant symptoms for centuries was with the use of herbs, and the knowledge about them spread through oral tradition. In the 20th century, this therapeutic form was pushed into the background by the development of synthetic drug production and the introduction of hormone replacement therapy. Thanks to the influence of media in the 20th century, women began to have the social need for preserving their beauty and youth for as long as they could. Hormone replacement therapy enjoyed great popularity because women were temporarily relieved...

A COVID–19-járvány hatása a perimenopausában érintett nők életminőségére

“…A kérdőív csoportosított állításokat tartalmaz, melyeket súlyosság szerint pontoznak, minden kérdésnél egyedi válaszok mentén 0 és 3 pont között. Az összesített pontértéknél a 'cutoff' határ (előzetesen meghatározott vágópont ) 10 pont, e felett enyhe depressziós állapot valószínűsíthető (10)(11)(12)(13)(14)(15)(16)(17)(18), míg 19 és 25 pont között középsúlyos, 25 pont felett pedig súlyos depressziós állapot. A kérdőív belső konzisztenciája nagy [37,38].…”

“…Ezek a változókori tünetek jelentős mértékben befolyásolták a nők önbecsülését, pszichés egyensúlyát, párkapcsolatát, és a szexualitásukra is negatív hatással voltak. Eredményeink szerint a tünetek csökkentésére ajánlott kezelések tekintetében a szakemberek a leggyakrabban klasszikus hormonterápiát javasoltak pácienseiknek [4,5,13,14], majd ezt követték a növényi ösztrogének [12], az életmódváltás, a kalcium-és D-vitamin-pótlás [16], valamint egyéb lehetőségek. Takács és mtsai szerint a célzott kalcium-és D-vitamin-pótlás pozitív hatással van a személy pszichés állapotára, csökkenti a szorongás mértékét [16].…”

“…A pszichés tünetek kialakulásában egyrészt szerepet játszanak a hormonális változások, másrészt a kellemetlen fizikai tüneteknek életminőséget és önbecsülést befolyásoló hatásai vannak [4,5,[7][8][9][10][11]. Ugyanakkor a csökkenő ösztrogénszint növeli a depresszió kialakulásának kockázatát is, és egyes egészségmagatartás-tényezők (dohányzás, vegetáriánus életmód, a fizikai aktivitás hiánya) korai menopausa kialakulását idézhetik elő [12].…”

“…A kezelés megkezdését szigorú szakmai protokoll alapján történő többlépcsős kivizsgálási folyamat előzi meg, ezzel kizárhatók olyan betegségek, kórállapotok, amelyek abszolút vagy relatív kontraindikációi a perimenopausalis hormonterápiának [4,5,13,14]. A fitoösztrogének, azokon belül az izoflavonoidok alkalmazása szignifikánsan csökkenti az alvászavar és a depresszió tüneteit, bár hatásaik klinikailag ellentmondásosak [12]. Postmenopausában lévő nőket vizsgálva Magyar, Csapó és Papp azt találták, hogy kétszer nagyobb arányban fordult elő endometrialis vérzés a hormonkezelésben nem részesülő nőknél, mint a hormonterápiát igénybe vevő pácienseknél [15].…”

Appraisal of core therapy, supportive therapy, and alternative therapy in a tertiary care rural hospital of vidarbha region in correlation to plethora of menopausal problems

“…Nonhormonal treatments such as selective serotonin reuptake inhibitors, serotonin, and noradrenaline reuptake inhibitors,[4] gabapentin, pregabalin, clonidine;[5] phytoestrogens;[67] herbal[89] products; and various other nonpharmacological strategies are now in use.…”