Five-year retrospective epidemiological survey of anaerobic bacteraemia in a University Hospital and Review of the Literature

Abstract

In spite of the developments in microbiological methods, blood cultures remain the cornerstone for the diagnosis of bacteraemia. Classically, minimum of two bottles are collected on a routine basis: an aerobic bottle, allowing preferential growth of aerobic and facultative anaerobic microorganisms, and an anaerobic bottle, providing suitable environment for strict anaerobic bacteria. Recent reports have documented a decrease in anaerobic bacteraemias and have questioned the need for routine anaerobic blood cultures. Bacteraemia due to anaerobic organisms occurs in 0.5-12% of blood cultures worldwide; however, recent studies from Europe and the USA presented inconsistent data regarding the prevalence of anaerobic bacteraemias between 1993 and 2006. The aims of this retrospective survey were to determine the prevalence of bacteraemias due to anaerobic bacteria and evaluate the importance of anaerobic blood cultures in a university hospital in Szeged, Hungary. We examined the occurrence of bacteraemias due to anaerobic bacteria during a 5-year period, from January 2005 to 2009, in order to identify current trends of anaerobic bacteraemias in our university.

Trends of Bloodstream Infections in a University Greek Hospital during a Three-Year Period: Incidence of Multidrug-Resistant Bacteria and Seasonality in Gram-negative Predominance

“…and 25 Propionibacterium spp. isolated from positive blood cultures, only five (6.9%), two (6.7%), two (7.4%) and three (12.0%) true BSIs were verified, respectively, results comparable to those previously reported (Urban, 2012;Kitaura et al, 2014;Chang et al, 2015). Despite the fact that CNS were the most commonly isolated pathogen from positive blood cultures (39.2%), they accounted for only 19.1% of BSIs.…”

Epidemiology and species distribution of anaerobic Gram-negative cocci: a 10-year retrospective survey (2008-2017)

“…In addition, patient data was also collected, limited to demographic characteristics (age, sex, inpatient/outpatient status) and sample type. Isolates were considered separate if they occurred more than 30 days apart or different AGNCs were isolated [11,12].…”

Az anaerob baktériumok által okozott véráramfertőzések gyakorisága 2005–2009 és 2013–2017 között egy egyetemi központban. Retrospektív összehasonlító vizsgálat

“…A hemokultúrapalackokban érkezett, egyéb természetű mintákat kizártuk az elemzésből. Az összehasonlítás alapját képező, ugyanezen régióban elvégzett vizsgálat időtartama megegyezik a jelen kutatásunkkal [25]. A két 5 éves periódus általános mennyiségi jellemzőit és az identifikálás során alkalmazott módszereket az 1. táblázat foglalja össze.…”

“…került tenyésztésre, melyek közül átlagosan 10,5% (10,1-10,7%) volt pozitív, és 0,4% (0,3-0,4%) volt pozitív anaerob kórokozóra (vagyis 3,3-3,6% az összes pozitív hemokultúrára vonatkozóan); ez évente 3,5-3,8 anaerob izolátumot jelent/1000 hemokultúrapalack. Összehasonlítva az előző 5 éves vizsgálati időszakkal, ez arányaiban úgy tűnhet, hogy előzőleg több anaerob izolátum került detektálásra (a prevalencia 0,7% volt anaerob kórokozókra, vagyis 4,0-6,3% a pozitív hemokultúrákra vonatkozóan; 5,4-8,7 izolátum/1000 palack) [25], azonban az individuális anaerob izolátumok száma (n = 305 vs. n = 423), illetve a hospitalizált betegek számára standardizált értékek (0,7 vs. 1,0/1000 hospitalizált beteg) ennek az ellenkezőjét igazolják. A jelen vizsgálati periódusban megfigyelt átlagos gyakoriság (1 epizód/1000 hospitalizált beteg, 0,5-12%-os gyakoriság a pozitív mintákra vonatkoztatva) teljes összhangban van a szakirodalomban található adatokkal, tehát az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának helyi epidemiológiája megfelel más európai tercier, specializált egészségügyi centrumokban végzett hasonló vizsgálati eredményeknek [18][19][20][21][22].…”

“…A C. acnes a bőrmikrobiom tagja, kóroki szerepe az acne vulgaris kialakulásában már jól ismert; anatómiai elhelyezkedésénél fogva nagyon gyakori kontamináns hemokultúrákban (a koaguláznegatív Staphylococcus fajokkal együtt) [28]. Klinikai jelentőségére azonban egyre több tanulmány utal, kóroki szerepe lehet műbillentyű-endocarditisben, idegsebészeti (shunt) infekciókban, húgyúti [18][19][20][21][22], míg a második oszlopban az Intézetből előzőleg publikált vizsgálati periódus kórokozó-eloszlása látható [25]. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy nem történt jelentős eltolódás a Gram-pozitív vagy Gram-negatív kórokozók irányába (45,8% vs. 45,1%, illetve 54,2% vs. 54,9%; p>0,05), amiből arra lehet következtetni, hogy a hemokultúraautomata cseréje a két vizsgálati periódus alatt nem befolyásolta az izolált anaerobok fajösszetételét [29].…”