Fogyasztói motivációk a döntően növényi étrendet folytatók körében – szakirodalmi áttekintés

Abstract

A közeli évtizedekben világviszonylatban az ún. civilizációs betegségek rohamos terjedése következett be és az általuk okozott halálozások már jó ideje a legnagyobb arányúak. A civilizációs betegségek kezdetben a világ legfejlettebb részén váltak egyre tömegesebbé, míg a fejletlenebb államok mentesek voltak ezektől. Mára a helyzet úgy alakult, hogy a betegséghullám elérte a kevésbé fejlett országokat, míg a világ fejlett államaiban a folyamat lelassult, bizonyos betegségek esetében pedig csökkenő tendenciát mutat. Kutatások kimutatták, hogy a táplálkozás minősége nagymértékben befolyásolja az egészségi állapotot. Napjainkban a növényi alapú táplálkozás növekvő trendnek örvend. E trend elsőszámú mozgatórugója pedig az egyre növekvő mértékű, egészséggel összefüggő aggodalmaknak köszönhető. A növényi alapú étrendekkel kapcsolatos hiedelmek azt mutatják, hogy a fogyasztók erősen hisznek ezen étrendek egészségvédő hatásában, és sok esetben ez az elsődleges étrendválasztási szempont az élvezeti érték helyett. A növényi étrendek fogyasztói emellett sajátos identitással és ideológiai mintázattal is rendelkeznek, melyet a Vegetáriánus Identitás Egységes Modellje hivatott ábrázolni.

Consumers' preferences for processed meat: a best–worst scaling approach in three European countries

“…This finding is particularly valid for Hungary: results indicate that Hungarian consumers are significantly more price-sensitive than those in Italy and Serbia. This finding aligns with previous national-level results showing that price is the main attribute Hungarian consumers evaluate when purchasing food (Szakály et al 2014). Gender also determines attitude to price, as males usually pay more attention to prices than female consumers.…”

Online shopping behaviour in the Northern and Southern Great Plain Regions

“…Az online beszerzés növekedését tapasztalhattuk a járvány első hullámában (Szakály et al, 2020) Forrás: GKID (2015,2020,2021,2022,2023) 2022-ben a KSH összes kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó adatai és a GKID (2015,2020,2021,2022,2023) fenti adatainak összevetése alapján megállapítható, hogy az online értékesítés részaránya 7,9 % volt, amely 2015-höz viszonyítva 4,2 százalékponttal emelkedett.…”