Foreign direct investment in Central and Eastern European EU member states

Abstract

A kilencvenes évek vége óta jelentősen nőttek a közép-és kelet-európai EU-tagországok közötti köz-vetlentőke-befektetések, bár nagyságuk még mindig jóval a közös történelmi múlt és tapasztalatok, a gazdasági fejlettség szintje vagy az országok földrajzi kö-zelsége alapján várt alatt marad. Az adatproblémák áttekintése után a cikk bemutatja a régión belüli köz-vetlentőke-befektetések legfontosabb jellemzőit. Felhívja a figyelmet a régiós tőkeáramlások magas fokú koncentrációjára a befektető és a fogadó országokat tekintve, ami részben néhány nagyobb tranzakciónak köszönhető. Ezek közül több az állami tulajdon privatizációjához kapcsolódik. A beruházásfejlődési út elméleti modellje alapján elvileg a régión belüli tőke-áramlás növekedése várható. Ugyanakkor a cikk felhívja a figyelmet a beruházásfejlődési út empirikus tesztelésénél fellépő problémákra olyan országok esetében, amelyeknél a kifelé irányuló tőkebefektetések egy jelentős részét a külföldi multinacionális vállalatok helyi leányai valósítják meg. Ennek megfelelően javasolja a térségi tőkeáramlások elemzésénél a valódi vál-lalati és gazdasági tartalom feltárását. TÁRGYSZÓ:Külföldi közvetlentőke-befektetések. Kelet-közép-és kelet-európai régió. DOI: 10.20311/stat2016.08-09.hu0856 * A szerző köszönettel tartozik Kalotay Kálmánnak, Medve Bálint Gergőnek és az anonim bírálónak a cikk egy előző változatához fűzött megjegyzéseiért, tanácsaiért. A kutatást az OTKA (109294) támogatta. A cikk egy angol nyelven megjelenő könyvfejezet átdolgozott és kiegészített változata.

Szemelvények a BGE kutatásaiból (II. kötet)

“…Több magyar vállalat is beszállítói szerepkörbe kerülhetett, a magyar exportban is jelentős részesedéssel rendelkeznek, valamint nagyszámú magyar munkaerőt is alkalmaznak. A technológia színvonala, a beruházások értéke hozzájárult ahhoz, hogy hazánkban a tudásintenzív, nagy hozzáadott értékű termelés jelentőségteljesebbé váljon (Sass et al, 2019). A know-how, a technológia mellett fontos szerepet kaptak a vezetői és marketing ismeretek, amelyek ebben az időszakban nem voltak elterjedtek a hazai vállalatoknál.…”

A Japán működőtőke sajátos szerepe egy perifériális térségben Magyarországon (Salgótarján)

“…Több magyar vállalat is beszállítói szerepkörbe kerülhetett, a magyar exportban is jelentős részesedéssel rendelkeznek, valamint nagyszámú magyar munkaerőt is alkalmaznak. A technológia színvonala, a beruházások értéke hozzájárult ahhoz, hogy hazánkban a tudásintenzív, nagy hozzáadott értékű termelés jelentőségteljesebbé váljon (Sass et al, 2019). A know-how, a technológia mellett fontos szerepet kaptak a vezetői és marketing ismeretek, amelyek ebben az időszakban nem voltak elterjedtek a hazai vállalatoknál.…”