Fully Integrated Oncology and Palliative Care Services at a Local Hospital in Mid-Norway: Development and Operation of an Innovative Care Delivery Model

Abstract

Introduction: Early access to cancer palliative care is recommended. Descriptions of structures and processes of outpatient palliative care clinics operated within smaller hospitals are scarce. This paper presents the development and operation of a fully integrated cancer and palliative care outpatient clinic at a local hospital in a rural region of Mid-Norway offering palliative care concurrent with cancer treatment. A standardized care pathway was applied. Methods: Palliative care is in Norway part of the public healthcare system. Official recommendations recent years point out action points to improve delivery of palliative care. An integrated cancer and palliative care outpatient clinic at a local hospital and an innovative care delivery model was developed and operated in this setting. Patients were recruited for a descriptive study of the patient population. Clinical data were collected by clinical staff and 13 symptom intensities were reported by the patients. Results: Cancer and palliative care were provided by one team of healthcare professionals trained in both fields. There was a close collaboration with the other departments at the hospital, with its affiliated tertiary hospital, and Enhanced Digital Features To view digital features for this article go to https://doi.org/10.6084/m9.figshare. 11991486.

Knowledge and Attitudes of Home Care Nurses in Cyprus in the Management of Cancer Pain

“…This could be achieved with a good integration of palliative care into the health care systems and the national cancer strategy within the public health models. 10,20,21 Still, knowledge that is the focus of this study is also important since it empowers nurses making them to feel confident, competent, and more efficient when providing care to cancer patients at home. Knowledge and competence alleviate potential fears about the side effects of various drugs, such as opioids and possibility of addiction.…”

Az első tapasztalatok a palliatív onkoteamrendszer működésével kapcsolatban a Pécsi Tudományegyetemen

“…Pedig az előrehaladott, áttétes betegek esetében a korai (vagy legalább kellő időben történő) palliatív ellátásba vonás nemcsak az életminőség teljesen érthető és egyértelmű javulásával jár, hanem több tanulmány szerint ezzel élettartam-növekedés is elérhető, nem beszélve arról a tényről, hogy így csökkenhet a felesleges sürgősségi ellátások száma és az egészségügyi költségek mértéke, valamint a hozzátartozókra háruló -akár emocionális -teher is [15][16][17]. Így a legtöbb nemzetközi és hazai ajánlás is a korai palliatív ellátásba vonást javasolja az előrehaladott, áttétes daganatos betegeknél [1][2][3][4][5][6][18][19][20][21][22][23][24][25].…”

“…Tehát a gyógyító attitűd mellett a "csak" segítő hozzáállás is ott lakozik minden onkológus lelkében, de azt a fajta segítést teljességre törekvő tüneti ellátással már nem mindig tudjuk kiegészíteni, és sokszor a tünetek, fájdal-EREDETI KÖZLEMÉNY mak azonnali csillapítása helyett inkább várakozunk az onkoterápia szimptómás hatására. Ugyanakkor a legújabb irányelvek már ebben az időszakban a palliatív ellátás megkezdését, a korai palliatív gondozásba vételt javasolják [1][2][3][4][5][6][18][19][20][21][22][23][24][25]. Saját felmérésünkben a konzultáció idején a betegek kb.…”

“…Ilyenkor nehéz dönteni, meddig terjed az onkológus orvosi hatásköre, mikor teszek jobbat a beteggel, ha még gyógyulási hitet tartok benne, vagy ha időben próbálom felkészíteni a várható rövid prognózisra, és egyúttal igyekszem a beteg életminőségét javítani. Kérdés az is, hogy mikor javasolható egyfajta kettős gondozás, miután a nemzetközi gyakorlatban sok helyen a palliatív szakember és az onkológus kezelőorvos közösen követi a beteget [23,24,30], avagy meddig szükséges fenntartani, megadni az egyszemélyes orvos-beteg kötődés lehetőségét, szokását. A mi gyakorlatunkban a kettős gondozás is többször előfordul, amit a betegek, családok pozitívumként fogadnak, hiszen nagyobb egyéni figyelem fordul feléjük, és komplexebb ellátásban részesülnek.…”

“…A különböző betegutak, kommunikációs és konzultációs formák, amíg a beteg eljut a palliatív ellátókhoz, igen sokrétűek kórházak, régiók, országok és szokások szerint [18,19,[23][24][25][31][32][33][34]. Egyébiránt a szakirodalom különböző attitűdöket és modelleket ismer a palliatív ellátásba lépés kérdéskörével kapcsolatban, léteznek betegség-, illetve betegcentrikus, továbbá probléma-és tünetorientált megközelítések, és a kezelésátadást illetően lehet teljes váltásról, illetve egyfajta folyamatról beszélni [30,35].…”