It is well known that clastic rocks have great economical and scientific importance as for example may represent hydrocarbon-and water reservoires and remnants of totally eroded mountain belts. The precise mineralogicalpetrological determination (petrography) of their detrital grains and identification of their source area are important research direction for both areas. Traditionally, two main trends have been developed for the provenance examination of unconsolidated clastic sequences: Pebble petrography, which performs the macroscopic determination and thin-section examination of the individual pebbles larger than a few centimetres and the heavy mineral analyses, which targets the sand fraction. Both methods have serious deficiencies. To eliminate some of these deficiencies, the fine-grained pebble examination (FPE) method has been introduced into the petrographic examinations in the last few years. However it has not resolved the problem to unequivocally link different heavy minerals to source rock types. The aim of this paper is to present a grain determination procedure that allows to identify the source rock types of clastic deposites with improved accuracy, by reducing the uncertainity that would arise from using one or the other method separately. Our approach -the Expanded Provenance Analysis (EPAn) -is a combined procedure of five different grain/clast determination methods. These include both, previously utilised techniques and one that is proposed herein for the first time. This paper describes and evaluates the EPAn approach.
ÖsszefoglalásKözismert, hogy a törmelékes kőzetek, mint például szénhidrogén-, vagy víztároló képződmények, és mint eltűnt hegységek lepusztulási maradékai komoly gazdasági és tudományos jelentőséggel bírnak. Törmelékszemcséinek pontos ásvány-kőzettani és geokémiai és forrásterületük azonosítása mindkét terület számára fontos kutatási irányt jelenthet. Laza törmelékes rétegsorok forrásterület-vizsgálatára hagyományosan két fő irányzat alakult ki: a nagyobb méretű kavicsok petrográfiája, amellyel az egyedi, néhány cm-nél nagyobb méretű kavicsok makroszkópos, terepi és vékonycsiszolatos vizsgálatát végezzük, valamint a nehézásvány vizsgálat, amely a rétegek homokméretű ásványszemcséinek meghatározásával foglalkozik. Mindkét módszernek komoly hiányosságai vannak. Ezek egy részének kiküszöbölésére az utóbbi években bevezették a beágyazott szemcsecsiszolatos vizsgálati módszert, de a nehézásványok biztos kőzethez rendelhetősége így sem oldódott meg. Ezzel a munkánkkal az a célunk, hogy egy olyan vizsgálatsort mutassunk be, amely laza üledékes rétegsoroknak az eddigieknél sokkal pontosabb és biztosabb forrás meghatározását teszi lehetővé, és amelynek segítségével kiküszöbölhetők a korábban alkalmazott módszerek egyedi hiányosságai. Az általunk komplex eredetvizsgálatnak (KEVi) nevezett módszer olyan ötelemes szemcseelemző vizsgálatsor, amely az eddig hagyományosan és újabban használt, valamint ebben a cikkben használt újonnan bemutatott vizsgálatokat együttesen, összehangoltan tartal...