Geographical context of the revealed competitiveness of urbanised areas in Hungary excluding the Budapest agglomeration

Abstract

The processes of economic globalization have transformed socio-economic spatial functioning of the territories. These trends caused international competition between countries, regions, and settlements. According to this, nowadays, the examination of competitiveness has become an important research question in economic geography. The aim of our study is to examine the scale-dependent processes of revealed competitiveness of agglomerations, agglomerating areas, and settlement groups in Hungary excluding the Budapest agglomeration. The study was based on quantitative research methods using an empirical database and mathematical statistical methods. Firstly, we conducted a Principal Component Analysis (PCA) of revealed competitiveness in different geographical scales and afterwards, we utilized the method of Spatial Autocorrelation on a settlement level. Our findings showed that there are significant spatial differences among the performance of the Hungarian urbanised areas. The east-west dichotomy considering competitiveness despite the European Unions' developmental funds is still present between Agglomerations, Agglomerating areas, and Settlement groups in Hungary. Moreover, according to our calculations, intra-regional polarization and scale mechanism are in connection with revealed competitiveness and it is justified by spatial autocorrelation.

Causal Nexus between Sci-Tech Talent and Economic Growth in the Pan-Yangtze River Delta of China

“…In terms of regional differences, different regional scales and influences lead to regional competitiveness and many other aspects of difference, including the ability of interaction between sci-tech talent and economic growth [44,45]. Furthermore, as the gap of science and technology is often regarded as the main reason for regional economic differences [46], factors such as the ability of interaction can both create and enhance regional disparities [47], consistent with the theory of circulatory accumulation.…”

A magyar országgyűlési választási rendszer területi egyenlőtlenségei 2002 és 2022 között

“…Az ország térszerkezetében bekövetkező radikális piacgazdasági változások, a centrum-periféria viszonyok átalakulása ugyancsak vándorlást idéztek elő a gazdaságilag leszakadó, periférikus térségekből (volt ipari tengely egyes körzetei, Kelet-Magyarország), a dinamikus gazdasági fejlődésen keresztül ment térségekbe (pl. Nyugat-Magyarország, Balaton-térsége, a tágabb értelemben vett budapesti agglomeráció) (Vida-Dudás 2017, Vida 2022. Ezen tényezők következtében egyre nagyobb különbségek alakultak ki az egyes választókerületek méretében, amit a szélsőértékek is jól szemléltetnek (12. ábra).…”

“…A két kiugró terület a Dunaújváros és Sárbogárd közötti térség, valamint Nagykanizsa és környéke. Összességében megállapítható, hogy a Jobbik esetében a homogenizált magasmagas területeken szerepelt sikeresen és képviselői helyeket is itt volt esélye nyerni.Az LMP a Jobbikkal ellentétben erősen koncentrálódott települési szinten is az urbánusabb térségekben, elsősorban a gazdaságilag kifejezetten versenyképesebb településeken(Vida-Dudás 2017). Magas és magas területi autokorrelációt mutatott főként a Dunántúlon és a nagyvárosokban.…”

Spatial Patterns of Production-Distribution-Consumption Cycle: The Specifics of Developing Russia

“…The interest in these explorations is caused by the target of regional disparities equalizing largely generated by the different competitiveness of regions (Vida and Dudás 2017) and regional productivity disparities (Le Gallo and Kamarianakis 2010; Smętkowski 2018). The differences in the levels of economic development between the most advanced regions and the less well-off ones still require careful consideration for the formulation and implementation of appropriate policies for a territorially balanced development (Psycharis et al 2019).…”