Geology of the Karst Terrains in Hungary

Kercsmár, Zsolt; Selmeczi, Ildikó; Budai, Tamás; Less, György; Konrád, Gyula

doi:10.1007/978-3-030-92960-2_4

Cited by 8 publications

(12 citation statements)

References 29 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Order By: Relevance

“…Before these uplifts, the area slightly sloping from north to south used to be a relatively uniform surface, and a drainage network of fluvial origin was formed on it. Thereafter, the uplift divided this area into several blocks, and karstification became gradually more intensive [78]. Some of the river valleys transformed into dry valleys, infiltration became the dominant process in the uplifted karst areas, and cave formation took place in the depths [79].…”

Section: Study Areamentioning

confidence: 99%

LiDAR-Based Morphometry of Dolines in Aggtelek Karst (Hungary) and Slovak Karst (Slovakia)

Telbisz,

Mari,

Székely

2024

Remote Sensing

View full text Add to dashboard Cite

LiDAR-based digital terrain models (DTMs) represent an advance in the investigation of small-scale geomorphological features, including dolines of karst terrains. Important issues in doline morphometry are (i) which statistical distributions best model the size distribution of doline morphometric parameters and (ii) how to characterize the volume of dolines based on high-resolution DTMs. For backward compatibility, how previous datasets obtained predominantly from topographic maps relate to doline data derived from LiDAR is also examined. Our study area includes the karst plateaus of Aggtelek Karst and Slovak Karst national parks, whose caves are part of the UNESCO World Heritage. To characterize the study area, the relationships between doline parameters and topography were studied, as well as their geological characteristics. Our analysis revealed that the LiDAR-based doline density is 25% higher than the value calculated from topographic maps. Furthermore, LiDAR-based doline delineations are slightly larger and less rounded than in the case of topographic maps. The plateaus of the study area are characterized by low (5–10 km−2), moderate (10–30 km−2), and medium (30–35 km−2) doline densities. In terms of topography, the slope trend is decisive since the doline density is negligible in areas where the general slope is steeper than 12°. As for the lithology, 75% of the dolines can be linked to Wetterstein Limestone. The statistical distribution of the doline area can be well modeled by the lognormal distribution. To describe the DTM-based volume of dolines, a new parameter (k) is introduced to characterize their 3D shape: it is equal to the product of the area and the depth divided by the volume. This parameter indicates whether the idealized shape of the doline is closer to a cylinder, a bowl (calotte), a cone, or a funnel shape. The results show that most sinkholes in the study area have a transitional shape between a bowl (calotte) and a cone.

show abstract

Section: Study Areamentioning

confidence: 99%

LiDAR-Based Morphometry of Dolines in Aggtelek Karst (Hungary) and Slovak Karst (Slovakia)

Telbisz,

Mari,

Székely

2024

Remote Sensing

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…The diachronous development of depocenters followed the gradual north-eastward trend of the Eocene transgression (Báldi and Báldi-Beke, 1985). Báldi-Beke, 2003a, b;Kercsmár et al, 2015;Kováč et al, 2016).…”

Section: Geological Settingmentioning

confidence: 99%

“…The Tard Clay Formation accumulated in oxygen-depleted conditions Ozsvárt et al, 2016), and the Kiscell Clay Formation was deposited in a more oxygenated environment . A sequence of siliciclastic and carbonate platform sediments terminates the Palaeogene succession, which is followed by thick Neogene deposits (Less, 2005;Kercsmár et al, 2015).…”

Section: Geological Settingmentioning

confidence: 99%

“…The Palaeogene succession is terminated by interfingering heteropic sediments, including, from west (Buda Hills) to east (Bükk Mts.) the shallow sublittoral Törökbálint Sandstone Formation, the deep sublittoral-shallow bathyal Szécsény Schlier Formation and the deep sublittoral Eger Formation (Kercsmár et al, 2015). The littoral-sublittoral Budafok Formation covers the Törökbálint Sandstone, which is laterally intercalating with the upper part of the Szécsény Schlier Formation (Sztanó and Tari, 1993).…”

Section: Geological Settingmentioning

confidence: 99%

See 1 more Smart Citation

The hydrocarbon system of the central part of the Hungarian Palaeogene Basin (Pannonian Basin)

Körmös

View full text Add to dashboard Cite

A doktori kutatásomban a Központi-Paratethys Észak-magyarországi területén, az úgynevezett Észak-magyarországi Paleogén-medencében feltárt szénhidrogén rendszer vizsgálatával foglalkoztam. A kutatási terület az Észak-magyarországi Paleogén-medence középső részén helyezkedik el. A Paleogén-medence kialakulása egy ív-mögötti medence előterében történt, amelyben az üledékképződési környezetek kelet-északkelet irányban vándoroltak (Tari és mtsai., 1993; Kováč és mtsai., 2016). A medence fejlődését intenzív lemeztektonikai események kísérték (Palotai, 2013), amelyek meghatározzák mind a fluidumok migrációját, mind a rezervoárok tárolókapacitását. A vizsgált medence általános földtani felépítésére jellemző, hogy a mezozoós aljzatra üledékhézaggal települ a paleogén összlet, amelynek kezdő tagja az eocén korú Kosdi Formáció. Ennek alsó részét szárazföldi, míg felső részét édes-, később csökkent sósvizű környezetben lerakódott kőzetek építik fel (Gidai, 1978; Less, 2005). Ennek a fedőjét a sekélytengeri karbonátrámpa kifejlődésű Szépvölgyi Mészkő Formáció üledékei alkotják (Kázmér, 1985). Ezt a medence fáciesű Budai Márga Formáció, a mély szublitorális Tardi Agyag Formáció és a sekély szublitorális Kiscelli Agyag Formáció üledékes kőzetei követik (Báldi, 1984; Báldi és Báldi-Beke, 1985; Bechtel és mtsai., 2012; Less, 2005; Nagymarosy és Báldi-Beke, 1988; Ozsvárt és mtsai., 2016). A paleogén korú üledékeket jelentős vastagságú neogén korú képződmények zárják. Az utóbbi néhány évtizedben számos szénhidrogén-kutató fúrás mélyült az Észak-magyarországi Paleogén-medence területén, amelyek nagy vastagságban tártak fel szervesanyagban gazdag paleogén korú finomtörmelékes kőzeteket (pl., Badics és Vető, 2012; Bechtel és mtsai., 2012; Brukner-Wein és mtsai., 1990; Hertelendi és Vető, 1991; Mi-lota és mtsai., 1995; Sachsenhofer és mtsai., 2018a, 2018b) és sziliciklasztos, karbonátos, valamint kevert sziliciklasztos és karbonátos szénhidrogéntároló képződményeket (Dolton, 2006; Kokai, 1994). Doktori kutató munkámban az Észak-magyarországi Paleogén-medence szénhidrogén rendszerének vizsgálatát és az eddigi ismeretanyag pontosítását tűztem ki célul, hogy (1) feltárjam, az eddig részletesen nem vizsgált Kosdi Formáció szén-tartalmú összletének eredetét, beleértve a felhalmozódott szervesanyag prekurzor vegetációját, valamint életterét, (2) meghatározzam a barnakőszén szénhidrogén generáló kapacitását. Ezenfelül kiemelt figyelmet fordítottam a szénhidrogénrendszer egyes elemeinek pontosítására, hogy (3) részmedence-léptékben bemutassam a szervesanyagban gazdag paleogén korú finomtörmelékes kőzetek szénhidrogén generáló potenciálját, (4) megállapítsam mind a hagyományos, mind a nem-hagyományos szénhidrogén tárolókból termelt fluidumok eredetét, valamint (5) biomarkerek alapján korreláljam a kőolajat és annak anyakőzetét. A kevert sziliciklasztos és karbonátos tárolókőzeteket jellemző és a kitermelést megnehezítő rezervoár-heterogenitásának feltárása érdekében (6) ismertessem a tárolókőzet és környezetének diagenetikus fejlődéstörténetét. Az Észak-magyarországi Paleogén-medence központi részén fekvő eocén korú Kosdi Formáció szén-tartalmú összletének vizsgálata során az alábbi új tudományos eredmények születtek a felhalmozódási környezet, a prekurzor szervesanyag és a szénhidrogén potenciál tekintetében: A szenes összlet alacsonyan fekvő reotróf lápban, tengeri deltai környezetben halmozódott fel, amelyre a talajvízszint ingadozása jelentős hatással volt. A lápban kialakult enyhén lúgos kémhatás és az oldott oxigén-tartalom csökkenése megfelelő környezeti körülményeket biztosított a szulfátredukáló baktériumok élettevékenységének és a növényi maradványok bakteriális lebontásának. A magas kéntartalom (max. 8,8 tömeg%) mellett, a vitrinit narancssárga-barna fluoreszcens színe és a pirolízis során tapasztalt jelentős mértékű duzzadás a tengeri környezetben történt felhalmozódást bizonyítja. A tőzegképző flórát a magasabbrendű szárazföldi növények uralták, a moszatok és vízi makrofiták változó mértékű megjelenése mellett. Az eocén korú széntelepekhez hasonlóan a zárvatermők domináltak a nyitvatermőkkel szemben. Mindazonáltal a vizsgált rétegsorban a nyitvatermők (pl. Cupressaceae) fokozatosan növekvő hozzájárulása, a normál rétegződést feltételezve a fiatalabb üledékek szervesanyagában dúsul. A leülepedett szervesanyagot jelentősen átdolgozta a mikrobiális tevékenység. A sűrű, virágzó növényzet CO2-korlátozott környezetet hozott létre, amely a vízi növényeket a HCO3– felhasználására késztette azok fotoszintézis során. A vitrinit reflexió, Tmax és biomarker indexek azt jelzik, hogy a Kosdi Formáció szervesanyaga (a W–1 mélyfúrásban) termikusan érett, a vizsgált területen a szenes összlet elérte a nagy illékonyságú bitumenes kőszén állapotot. Ez magasabb, mint az Észak-magyarországi-középhegység sekély Kosdi szénmezőjében feltárt szubbitumenes kőszén esetében.

show abstract

“…The area of the Danube-Tisza Interfluve (DTI), located in the heart of Hungary between the rivers Danube and Tisza, is covered by wind-blown sand and loess deposits. These sediments contain around 10 % carbonate; they were shaped into dunes in a NW-SE direction by dominant north-westerly winds during the late Pleistocene and early Holocene (Miháltz, 1947(Miháltz, , 1953Molnár, 1976Molnár, , 1988Kercsmár, 2015). The interdune areas are occupied by alkaline lakes over the entire interfluve area complemented by a few lakes that emerged because of antecedent river regulations in the 19 th century.…”

Section: Iii1 Introductionmentioning

confidence: 99%

Characterizing Small-Scale Heterogeneity in Quaternary Freshwater Carbonates of Hungary Using CT Scan Data

Alzoubi

View full text Add to dashboard Cite

Carbonate rocks are among the sedimentary systems which preserve information on the formation and diagenetic history expressed in its composition (distribution of its major rockforming components (RFC). For estimating RFC proportions at the micro-scale, a simple counting of visible RFCs in thin sections using overlaid grids is a long-used, well-established technique. However, computer tomography (CT) analysis provides us with quantitative data in 3D at both the scale of the entire sample and a resolution defined by dimensions of the voxels at the micro-scale. The quantitative data expressed in Hounsfield units (HU) correlates with the density of RFCs. In this work statistical properties of CT-based data for selected freshwater carbonate samples from the Danube-Tisza Interfluve have been assessed using histograms and boxplots. Univariate statistical parameters characterize each sample. The maximum-likelihood method of mixture analysis has been adapted to recover and estimate the parameters of these subpopulations. Subpopulations have been defined in the form of overlapping intervals using statistical parameters gained (mean±2STD). Five major components have been defined: empty and partially or entirely filled pores by calcite, limestone micrite, dolomite micrite matrix and limonite saturated matrix.

show abstract

Geology of the Karst Terrains in Hungary

Cited by 8 publications

References 29 publications

LiDAR-Based Morphometry of Dolines in Aggtelek Karst (Hungary) and Slovak Karst (Slovakia)

LiDAR-Based Morphometry of Dolines in Aggtelek Karst (Hungary) and Slovak Karst (Slovakia)

The hydrocarbon system of the central part of the Hungarian Palaeogene Basin (Pannonian Basin)

Characterizing Small-Scale Heterogeneity in Quaternary Freshwater Carbonates of Hungary Using CT Scan Data

Contact Info

Product

Resources

About