Gyermekkori genetikai rendellenességek diagnosztikája újgenerációs szekvenálással

Menyhárt, Otília; Győrffy, Balázs; Szabó, András

doi:10.1556/650.2022.32688

“…Egyre több onkogén genetikai eltérést tudunk azonosítani a molekuláris diagnosztikai módszerek fejlődésének köszönhetően. Az újgenerációs szekvenálási technológia legnagyobb előnye, hogy nagyszámú gén párhuzamos szekvenálását teszi lehetővé, nagy érzékenységgel és pontossággal [16,17]. Az esetünkben igazolt mutációra (MET∆ex14) sarcomás betegeknél nem található terápiás javaslat és klinikai vizsgálat sem.…”

Section: Megbeszélésunclassified

Primer myxoid tüdősarcoma ritka esete

Robotka,

Szabó,

Tóth

et al. 2023

OH

0

View full text Add to dashboard Cite

A tüdőből kiinduló rosszindulatú mesenchymalis daganatok ritkák, többnyire agresszív, áttétet képző tumorok, melyek az összes rosszindulatú tüdődaganatnak csak a 0,013–1,1%-át teszik ki. Az Egészségügyi Világszervezet 2015. évi beosztásában külön entitásként szereplő primer myxoid tüdősarcoma egy még ritkábban előforduló tüdősarcoma-típus: a legtöbb esetben ismétlődő kiegyensúlyozott kromoszomális transzlokáció jellemzi, amely az EWSR1–CREB1 fúziós génhez vezet. Eddig 37, myxoid tüdősarcomás esetet közöltek az irodalomban. Esetünk kapcsán áttekintjük a primer myxoid tüdősarcoma fontosabb jellemzőit és differenciáldiagnosztikáját, valamint áttekintést adunk az irodalomban eddig talált myxoid tüdősarcomás betegekről. Egy 47 éves, primer myxoid tüdősarcomás beteg esetét mutatjuk be, akinél rapid endobronchialis progressziót mutató, jobb oldali centrális tüdőtumor igazolódott, mely empyemával szövődött. Az EWSR1-gén transzlokációját betegünknél nem lehetett kimutatni. A kemoterápiás kezelés mellett, átmeneti egyensúlyi állapotot követően, tumorprogresszió alakult ki. A molekuláris genetikai vizsgálat során a MET-gén 14. exonjának ’skipping’ mutációját igazoltuk, amelyre célzott tirozin-kináz-gátló kezelés indult. A primer myxoid tüdősarcoma a mesenchymalis tumorok nonvascularis, orsósejtes tumorai közé sorolható, a jellegzetes EWSR1–CREB1 fúziós gén transzlokációjával. A férfi-nő arány közel egyező, középkorú nők körében némileg gyakoribb előfordulású (1,5 : 1). Az átlagéletkor 44 (23–80) év. Általában jobb felső lebenyi (62%), illetve endobronchialis (85%) elhelyezkedésű. Specifikus tünettan hiányában a diagnózis nem könnyű. Immunhisztokémiai módszerek, a jellegzetes szöveti kép, illetve a molekuláris genetikai vizsgálat erősítheti meg a diagnózist. A primer myxoid tüdősarcoma ritka entitás, specifikus tünetek nélkül. Betegünknél a myxoid tüdősarcoma empyemával szövődött, mely miatt mellűri drenázs történt. Az előrehaladott stádium miatt reszekcióra nem került sor. Pulmonalis sarcomákban a legjobb eredményeket radikális műtéti eltávolítással lehet elérni, inoperábilis esetekben a sarcomákra vonatkozó terápiás ajánlások irányadóak. Esetünk a myxoid tüdősarcomák azon ritka csoportjába tartozik, amelynél célzott kezelésre alkalmas MET-aktiváló mutációt lehetett kimutatni. Orv Hetil. 2023; 164(27): 1077–1083.

show abstract

“…A széles fenotípusspektrum kihívást jelenthet a Dent-betegség klinikai igazolásakor. A klinikai igazolás célja a fenotípus és az azonosított génvariáns közötti kóroki kapcsolat bizonyítása [34]. A proteinuria egyes esetekben súlyos fokú, akár nephroticus mértékű lehet.…”

Section: Megbeszélésunclassified

Ritka tubulopathia: Dent-betegség a focalis segmentalis glomerularis sclerosis hátterében

Jakab

¹

,

Maróti

²

,

Iványi

³

et al. 2023

OH

0

View full text Add to dashboard Cite

A Dent-betegség heterogén genetikai háttérrel rendelkező, a proximalis tubulopathiák csoportjába tartozó kórkép. A klinikailag típusos kórképet kis molekulatömegű proteinuria, hypercalciuria, nephrocalcinosis/vesekövesség és a vesefunkció lassú, progresszív romlása jellemzi. A klinikai tünetek hátterében a proximalis tubulusok receptor mediálta endocytosisának a genetikai defektusa áll (a legtöbbször CLCN5-mutáció). A típusos fenotípust extrarenalis tünetek is kísérhetik. Klinikai gyanú esetén a betegség a legtöbbször genetikai vizsgálattal igazolható, a diagnózis felállításához nem szükséges a vese biopsziás vizsgálata. A fenotípust esetenként nephroticus mértékű proteinuria vagy ismeretlen eredetű veseelégtelenség színesíti, melyek indikálhatják a vesebiopszia elvégzését. A szakirodalomban kevés olyan tanulmány található, amely a Dent-betegségről szól, és a vese hisztopatológiai leletét is tartalmazza. A betegség kórtana alapján, a várható tubularis károsodás mellett, az esetek jelentős részében a glomerulusok focalis globalis és/vagy focalis segmentalis hegesedése is fennáll. Orv Hetil. 2023; 164(20): 788–791.

show abstract

“…A mikrobiom-vizsgálatok módszertanilag nem a hagyományos, tenyésztéses eljárásokon alapulnak. Az újgenerációs szekvenálás (next-generation sequencing -NGS) jelentősége nemcsak genetikai vizsgálatokban kiemelkedő [3], segítségével mikrobák ezreit lehet egyszerre vizsgálni, szemben a klasszikus technikákkal. A baktériumok molekuláris identifikálására a legelterjedtebben vizsgált target a 16S riboszomális ribonukleinsav gén kis riboszomá(lis) alegysége, a vizsgálatban univerzális vagy specifikus primerek használatosak.…”

unclassified

A női alsó genitalis traktus mikrobiom tulajdonságai és szerepe

Marschalkó,

Ambrus

2023

OH

2

0

View full text Add to dashboard Cite

A hüvelyi mikrobiom fontos tényező a patogén mikroorganizmusokkal szembeni védekezésben, az egészséges hüvelyi miliő fenntartásában. A hüvelyi mikrobiom összetételéről, funkcióiról, változásairól az újgenerációs szekvenálási technikák révén rendelkezünk alapvetőn új, széles körű ismeretekkel. Az összefoglaló tanulmány célja a kérdés alapismereteinek összefoglalása. A hüvelyi mikrobiom az életkorral párhuzamosan változik, reproduktív korban éri el funkcionális kiteljesedését. Alkotói a reproduktív korban elsősorban Lactobacillus speciesek, főként L. crispatus, L. iners, L. gasseri, L. jensenii, melyek a fiziológiás stabilitását biztosítják. A hüvelyi mikrobiom a szervezet többi mikrobiomjával szemben alacsony diverzitású, a diverzitás szélesedése patogén állapothoz vezet. A hagyományos, tenyésztéses technikák korában is ismert volt a Lactobacillusok szerepe a tejsavfermentálás során kialakuló savas hüvelyi pH fenntartásában és antimikrobás anyagok termelésében. A közleményben részletesen tárgyaljuk az 5 típusú, különböző bakteriális összetételű hüvelyi közösséget, összetételüket, demográfiai előfordulásukat, a típusváltásokat, a domináló flóra átmeneti változásait, annak jelentőségét, összehasonlítva a nem Lactobacillus dominálta, fiziológiásnak tekinthető flórával. A mikrobiomnak lényeges szerepe van a lokális nyálkahártya-immunitásban, a patogénekkel szembeni védekezésben, a fiziológiás változásokkal szembeni immuntolerancia kialakításában. A bakteriális vaginosis a nem egészséges flóra domináló szerepének klasszikus példája. Bakteriális vaginosisban a Lactobacillus-flóra drámaian csökken, és helyét nagy diverzitású anaerob baktériumok foglalják el. Az állapot az aktuális kellemetlenségek mellett súlyos nőgyógyászati, szülészeti következményekkel járhat: meddőség, vetélés, koraszülés, chorioamnionitis, endometritis, növekszik a fogékonyság a felső genitalis traktusi és húgyúti infekciók, valamint a szexuális úton terjedő fertőzések, HIV-akviráció iránt, emellett a bakteriális vaginosisban szenvedő nők HIV-vírus-átadási képessége partnerük és az újszülött számára növekedett. Orv Hetil. 2023; 164(24): 923–930.

show abstract

Gyermekkori genetikai rendellenességek diagnosztikája újgenerációs szekvenálással

Cited by 4 publications

References 53 publications

Primer myxoid tüdősarcoma ritka esete

Primer myxoid tüdősarcoma ritka esete

Ritka tubulopathia: Dent-betegség a focalis segmentalis glomerularis sclerosis hátterében

A női alsó genitalis traktus mikrobiom tulajdonságai és szerepe

Contact Info

Product

Resources

About