Hard won lessons learned in the evaluation field: Implications for behavioural insights practice

Abstract

This article explores parallels between the recent emergence of Behavioural Insights (BI) as an applied public policy-related field and the first years of the evaluation field (dating back to the 1960s). We identify four developments in the evaluation field and implications relevant for BI. We then identify three challenges that lie ahead for BI, with the most significant involving professionalizing BI practice. We identify several advantages to professionalization, one being an improved capacity to speak truth to power. The evaluation field, globally, is exploring steps to professionalize practice, but given the continued emergence of competing approaches, in theory and practice, it is an open question whether professionalization can be successful. Understanding challenges in the evaluation field can inform BI efforts to professionalize as a regular contributor to government assessment and improvement of policies and programs.Sommaire : Cet article étudie les parallèles entre l'émergence récente des Perspectives comportementales (Behavioral Insights ou BI) en tant que domaine d'application des politiques publiques et les premières années du domaine de l'évaluation (qui remontent aux années 1960). Nous identifions quatre développements dans le domaine de l'évaluation et leurs répercussions pertinentes pour les BI. Ensuite, nous déterminons trois défis qui se profilent pour les BI, le plus important impliquant la professionnalisation de la pratique des BI. Nous distinguons plusieurs avantages à la professionnalisation, l'un étant une capacité accrue de dire la vérité aux autorités. Le domaine de l'évaluation, à l'échelle mondiale, explore les étapes de la professionnalisation de la pratique, mais étant donné l'émergence continue d'approches concurrentes, en théorie comme en pratique, la question de savoir si la professionnalisation peut réussir reste ouverte. La compréhension des défis dans le domaine de l'évaluation peut éclairer les efforts des BI pour se professionnaliser et contribuer régulièrement à l'évaluation gouvernementale et à l'amélioration des politiques et des programmes.

Comprehensive Evaluation of the Behavioral Insights Group Rotterdam

“…What to the best of our knowledge is still lacking are systematic evaluations of BITs (McDavid & Henderson, 2021). In focusing mostly on the outputs of BITs (e.g., interventions; BIT, 2019; Lourenço et al, 2016), other features of BITs have received little attention (e.g., necessary investments, effects on policy discourse, skill development; Kosters & Van Der Heijden, 2015).…”

Behavioural Insights and Public Policy in Canada

“…With the recognition that BI is not the solution to every policy problem (Richard Thaler (quoted in Nesterak 2021) argues that “nudge is part of the solution to almost any problem but is not the solution to any problem”) and that policy makers must judiciously decide when to apply BI, the technique has recently become mainstream in public policy 6 . For example, McDavid and Henderson (2021) persuasively argue that the time has come for greater professionalization of BI, drawing insights from the field of evaluation to suggest a path forward. Mainstreaming BI is possible in part due to recent progress on ethics and ethical frameworks (for example, Delaney, 2018; Lepenies and Malecka, 2019; Lades and Delaney, 2022).…”

minőségbiztosítási megoldások és azok időtállóságának vizsgálata a megújuló ügyfél-tájékoztatás tükrében

“…A közigazgatás-tudományban és a közszolgáltatások bevezetése kapcsán egyre inkább meghatározó szerepet kapnak a pszichológiai megközelítések és a viselkedéstudományi eredmények, amelyek kiindulási pontként szolgálhatnak a hatékonyság és az ügyfélélmény növelésében. 64 A viselkedéstudományi megoldások segítségével a közigazgatás -és az általa biztosított tájékoztatás -képessé válik az ügyfelek jogkövető magatartásának ösztönzésére, a formailag megfelelő és sikeres kérelembenyújtások számának növelésére, az elektronikus közszolgáltatások és elektronikus kapcsolattartási csatornák népszerűsítésére 65 és az ügyfélélmény egyfajta menedzselésére. 66 Elsősorban az elektronikus közszolgáltatások, a hatósági weboldalak és a mobilalkalmazások kapcsán merül fel újszerű mutatóként a felhasználói élmény, ami akkor biztosított, ha az elektronikus megoldások kellően informatívak, könnyen érthetők és igazodnak a felhasználói elvárásokhoz.…”