Humán szabályozás és addikt potenciál. Addiktológiai kommunikáció - elvi, elméleti alapvetések

Abstract

Absztrakt A tanulmány a függőség sokarcú témakörének vizsgálatát -a szerző korábbi kritikáival (Simon 2014a(Simon , 2015(Simon , 2016 összhangban -az egészség felől közelíti. Felfogásában a humán szabá-lyozás ténye addikt szerveződések lehetőségét hordozza. A "fiziológiás függőségtől" az "autonóm függőségig" tematizált ontogenetikus fejlődés addikt kommunikatív állapotait humán attribútumnak, értékes tanulási folyamat nélkülözhetetlen elemeinek tartja, diszfunkcionálissá vált destruktív szerveződéseit viszont egyedi mintázatokból álló rendszerhiba megnyilvánulá-saiként értelmezi. A szokatlan nézőpontváltás addikt jelenségek újszerű dimenzióit (rétegzett addiktus, szimbiotikus és parazita szerveződések) hozta felszínre. Úgy tűnik, a homeosztatikus/autopoietikus szabályozás paradigmája termékeny kiindulópontja lehet egy integratív, a toxikológiai szemléleten túlmutató, kommunikatív perspektívájú addiktológiának. Kulcsszavakkötődés, homeosztázis, autopoiézis, élménygazdálkodás, addikt kommunikatív állapot H U M A N R E G U L A T I O N A N D A D D I C T I V E P O T E N T I A L A d d i c t o l o g i c a l c o m m u n i c a t i o n M i k l ó s S i m o n AbstractThe paper -in accordance with the former critiques of the author (Simon 2014a(Simon , 2015(Simon , 2016 approaches the multifaceted problem of addiction from the point of view of health. In his view the human regulations carry the possibility of addictive structuring. The addict communicative states of the ontogenetical development are thematised in a range from "physiological" to "autonomous" dependence. These states are considered by the author as human attributes, essential elements of an important learning process, while the dysfunctional, destructive organizations of the ontogenetical development are interpreted as system errors manifested in individual patterns. The unusual point of view reveales new dimensions of the addictive phenomenon (multi-layered addictive, symbiotic, and parasitic organizations). The paradigm of homeostatic/autopoietic regulations could be a good base of an integrative, communicative perspective of a new addictology that goes beyond the toxicological approach.