Bevezetés: A káliumzavarok előfordulása a sürgősségi osztályokon
számottevő, ami jelentős morbiditással és mortalitással jár.
Célkitűzés: A kutatás célja, hogy bemutassa a dyskalaemiák
prevalenciáját hazai sürgősségi betegellátó osztályon, a kialakulás és a kezelés
körülményeit, befolyásoló tényezőit. Módszer: Keresztmetszeti,
retrospektív vizsgálatot végeztünk, anonim módon. A minta, nem véletlenszerű
mintavételi módszert követően, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza
Kórház-Rendelőintézet Sürgősségi Betegellátó Osztályán 2021. szeptember és
december között jelentkező, hypo- (n1 = 130) vagy hyperkalaemiával
(n2 = 70) diagnosztizált páciensekből állt (n = 200). A kapott
adatokat leíró és matematikai statisztikai számításokkal (khi2-próba,
kétmintás t-próba, ANOVA és korrelációanalízis) értékeltük ki,
SPSS 22.0 szoftver segítségével (p<0,05). Eredmények: A
hypokalaemia hajlamosító tényezői közé tartozott a női nem (p<0,001) és a
magasvérnyomás-betegség (p = 0,04). A középsúlyos hypokalaemiás páciensek 60%-a
diagnosztizált hypertoniás volt (p = 0,003). A hyperkalaemiás állapotokhoz az
emelkedettebb vércukorértékek (p<0,001), a diabetes mellitus (p<0,001) és
a krónikus vesebetegség volt köthető (p<0,001). Minél súlyosabb volt a
káliumeltérés mértéke, annál nagyobb valószínűséggel voltak jelen kórjelző
diagnosztikus EKG-eltérések, melyek hyperkalaemia esetén 48,6%-ban fordultak elő
(p<0,001). A prezentációs panaszok tekintetében a fulladással jelentkezők
esetében volt a legmagasabb a szérumkáliumszint (p<0,001). Az életmentő
beavatkozásra szoruló betegek többsége súlyos hypokalaemiával bírt (p<0,001).
A hyperkalaemia, illetve a hypokalaemia gyakran járt kórházi felvétellel, míg
ritkábban halálozással. Következtetés: Mindenképpen hasznos
lenne a dyskalaemiás állapotok kezelésére egységes irányelvek kidolgozása,
amelyek nagymértékben növelhetik a betegbiztonságot, és megkönnyíthetik a
klinikus döntési helyzetét kritikus szituációkban. Orv Hetil. 2024; 165(5):
183–191.