Impact of biochar on the water holding capacity of loamy sand soil

Yu, Ok-Youn; Raichle, B. W.; Sink, Sam

doi:10.1186/2251-6832-4-44

Cited by 179 publications

(95 citation statements)

References 7 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Soil bulk density values had negative correlation with grain yield (r = -0.0197), but water available for plant had positive correlation (r = 0.422) (Figure 2). Yu et al (2013) reported their result study, that the biochar increases water holding capacity of a loamy sand soil 1.7% by mass for each 1% of added biochar, the value of water holding capacity of soil, 16%, is doubled by the addition of 9% by mass of biochar.…”

Section: Resultsmentioning

confidence: 99%

“…Enhancing CEC and fertilizer-use efficiency (Steiner et al, 2008 ;Chan et al, 2007;Chan and Xu, 2009), and plant-available water content (Laird et al, 2010;Cornelissen et al, 2013;Tammeorg et al, 2014;Agegnehu et al, 2015). Increased available P (Nurhidayati and Mariati, 2014), and soil-water retention, as well as increase soil water-holding capacity (Laird et al, 2010;Novak et al, 2012;Yu et al, 2013;Mila et al, 2013). The optimum application rate for biochar depends on the specific soil type and crop management (Hunt et al, 2010).…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

See 1 more Smart Citation

Utilization of crops residues as compost and biochar for improving soil physical properties and upland rice productivity

Barus

2016

J.Degrade.Min.Land Manage.

View full text Add to dashboard Cite

Abstract:The abundance of crops waste in the agricultural field can be converted to organic fertilizer throughout the process of composting or pyrolysis to return back into the soil. The study aimed to elucidate the effect of compost and biochar application on the physical properties and productivity of upland rice at Village of Sukaraja Nuban, Batanghari Nuban Sub district, East Lampung Regency in 2015. The amendment treatments were A. control; B. 10 t rice husk biochar/ ha; C. 10 t maize cob biochar/ha; D. 10 t straw compost/ha; E. 10 t stover compost/ha, F. 10 t rice husk biochar/ha + 10 t straw compost/ha; F. 10 t maize cob biochar/ha + 10 t maize stover compost/ha. The treatments were arranged in randomized block design with four replicates. The plot size for each treatment was 10 x 20 m. After incubation for about one month, undisturbed soil samples were taken using copper ring at 10-20 cm depth for laboratory analyzes. Analyses of soil physical properties included bulk density, particle density, total porosity, drainage porosity, and soil water condition. Plant observations conducted at harvest were plant height, number of panicle, number of grain/panicle, and grain weight/plot. Results of the study showed that biochar and compost improved soil physical properties such as bulk density, total porosity, fast drainage pores, water content, and permeability of soil. The combination of rice husk biochar and straw compost gave better effect than single applications on rice production components (numbers of panicle and grains of rice), and gave the highest yield of 4.875 t/ha.

show abstract

Section: Resultsmentioning

confidence: 99%

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Utilization of crops residues as compost and biochar for improving soil physical properties and upland rice productivity

Barus

2016

J.Degrade.Min.Land Manage.

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…fizikai paramétereit, így a hidrológiai jellemzők és a vízvisszatartó képesség is kedvezően alakulhat (MUKHERJEE & LAL, 2013;YU et al, 2013;BASSO et al, 2013), ezért nagyobb talajnedvesség értékekre lehet számítani. A szakirodalmi adatok alapján (TRYON, 1948;GLASER et al, 2002;DUGAN et al, 2010;NOVAK et al, 2012) homoktalajon jól mérhetően emelkedett a talaj nedvességtartalma bioszén, valamint bioszén és komposzt együttes alkalmazásának hatására.…”

Section: áBraunclassified

Komposzt illetve műtrágya bioszén kezeléssel mutatott együttes hatásának vizsgálata karbonátos homoktalaj nedvességtartalmára és talajlégzésére

Dencső¹,

Tóth²,

Gelybó³

et al. 2017

Agrokem

View full text Add to dashboard Cite

A talajok tulajdonságainak javítása céljából végzett bioszénnel történő kezelések hatása a különböző fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságú talajok esetében még nem teljesen ismert. Kísérleteinket homoktalajon végeztük az MTA ATK TAKI Őrbottyánban lévő kísérleti telepén, ahol kukoricát vetettek. Hét kezelést vizsgáltunk, négy ismétlésben. Három esetben a talaj különböző dózisban bioszenet és konstans dózisú műtrágyát tartalmazott (0,1 m/m%; 0,5 m/m%; 1 m/m%; jelölésük BC0,1M; BC0,5M; BC1,0M), három esetben pedig a fent említett bioszén dózisokat egységesen 10 t/ha komposzttal egészítettük ki (BC0,1K; BC0,5K; BC1,0K). Ezek mellett pedig kialakítottunk egy bioszén és komposzt mentes abszolút kontroll (K) kezelést is. Kutatásunk során talajszondákkal monitoroztuk a talajnedvességtartalmának alakulását, valamint statikus kamrás mintavételi eljárással a talajlégzést is mértük a kezelésekben. A talajnedvesség éves átlagát nézve 1% bioszénnel és komposzttal kezelt parcella esetében a talaj nedvességtartalma nem szignifikáns mértékben növekedett a bioszén és komposzt mentes abszolút kontroll környezethez képest. Csapadékesemények alkalmával az 1% bioszenet és komposztot tartalmazó parcellában nőtt meg legjobban a talajnedvesség, illetve hasonlóan alakult a nedvességtartalom a 0,5% bioszénnel kezelt műtrágyás parcellában is. Csapadékesemények után az összes bioszenet és műtrágyát, illetve bioszenet és komposztot tartalmazó parcellában gyorsabban száradt ki a talaj a kontrollhoz képest. A csapadékban szegényebb, szárazabb időszak alkalmával egyedül az 1% bioszenet és komposztot tartalmazó kezelés talajnedvessége volt magasabb a kontrollhoz képest, a 0,5% bioszénnel és műtrágyával kezelt, komposzt mentes esetben a nedvesség hasonlóan alakult a kontrollhoz viszonyítva, az összes többi esetben jóval az alatt maradtak az értékek. Összességében megállapítható, hogy a komposztot tartalmazó talajok érzékenyebben reagáltak a csapadékra, a legjobb vízgazdálkodást az 1% bioszén és komposzt kezelés esetében értük el. Önmagában a bioszén nagy mennyiségű (1,0 m/m%) adagolása nem volt egyértelműen talajnedvesség-növelő hatású. A bioszén szén-dioxid forgalomra történő hatását a talajlégzés mérésével vizsgáltuk. A bioszénnel, valamint műtrágyával kezelt és a kontroll kezelések között csak néhány esetben volt különbség. A komposzttal kevert bioszén kezelések alkalmával hasonló eredményre jutottunk, mint a műtrágyával kevert bioszén esetében. Eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy a talajlégzés nem függött a bioszén dózisától. A bioszén talajlégzésre gyakorolt hatása közvetett módon, a talajnedvesség befolyásolásán keresztül valósul meg, mivel bioszenet alkalmazva bizonyos esetekben a talajnedvesség emelkedett a kontrollhoz képest, ekkor a talajlégzés ugyancsak magasabb lett, amely jelenség a komposzttal kezelt esetekben jól megfigyelhető volt.

show abstract

“…The ability of biochar to increase water-holding capacity will have profound effects on areas prone to drought [41]. Other studies link positively the use of biochar with increased water-holding capacity of soil [42][43][44] leading to improved crop productivity due to elevated soil moisture in reduced irrigated regimes. It was observed that hydrophobicity is well-correlated to the presence of C-H functional groups on the surface of biochar particles [45,46].…”

Section: Agronomical Important Parameters Of Biocharmentioning

confidence: 99%

Biochar for Soil Improvement: Evaluation of Biochar from Gasification and Slow Pyrolysis

2015

View full text Add to dashboard Cite

Abstract:The growing need for food, energy and materials demands a resource efficient approach as the world's population keeps increasing. Biochar is a valuable product that can be produced in combination with bio-energy in a cascading approach to make best use of available resources. In addition, there are resources that have not been used up to now, such as, e.g., many agro-residues that can become available. Most agro-residues are not suitable for high temperature energy conversion processes due to high alkali-content, which results in slagging and fouling in conventional energy generation systems. Using agro-residues in thermal processes, therefore, logically moves to lower temperatures in order to avoid operational problems. This provides an ideal situation for the combined energy and biochar production. In this work a slow pyrolysis process (an auger reactor) at 400 °C and 600 °C is used as well as two fluidized bed systems for low-temperature (600 °C-750 °C) gasification for the combined energy and biochar generation. Comparison of the two different processes focuses here on the biochar quality parameters (physical, chemical and surface properties), although energy generation and biochar quality are not independent parameters. A large number of feedstock were investigated on general char characteristics and in more detail the paper focuses on two main input streams (woody residues, greenhouse waste) in order to deduct relationships between char parameters for the same feedstock. It is clear that the process technology influences the main biochar properties such as elemental-and ash composition, specific surface area, pH, in addition to mass yield quality of the gas produced. Slow pyrolysis biochars have smaller specific surface areas (SA) and higher PAH than the gasification samples (although below international norms) but higher yields. Higher process OPEN ACCESSAgriculture 2015, 5 1077 temperatures and different gaseous conditions in gasification resulted in lower biochar yields but larger TSA, higher pH and ash contents and very low tar content (16-PAH). From the feedstock data looked at in more detail, a few trends could be deducted in the attempt to learn how to steer the biochar characteristics for specific uses.

show abstract

Impact of biochar on the water holding capacity of loamy sand soil

Cited by 179 publications

References 7 publications

Utilization of crops residues as compost and biochar for improving soil physical properties and upland rice productivity

Utilization of crops residues as compost and biochar for improving soil physical properties and upland rice productivity

Komposzt illetve műtrágya bioszén kezeléssel mutatott együttes hatásának vizsgálata karbonátos homoktalaj nedvességtartalmára és talajlégzésére

Biochar for Soil Improvement: Evaluation of Biochar from Gasification and Slow Pyrolysis

Contact Info

Product

Resources

About