Impact of maternal obesity on the fetal electrocardiogram during labor

Rácz, Sándor; Hantosi, Eszter; Márton, Sándor; Tóth, Krisztina; Ruzsa, Diána; Halvax, László; Bódis, József; Farkas, Bálint

doi:10.3109/14767058.2016.1141887

Cited by 9 publications

(8 citation statements)

References 26 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…It was suggested that more weight gain than recommended and maternal obesity increased the complications such as induction in labor (Pevzner et al, 2009, Majumdar et al, 2010, Wolfe et al, 2011), episiotomy application (Kabiru and Raynor, 2004, Racz et al, 2016), interventional vaginal delivery (Wolfe et al, 2011, Marchi et al, 2015, Racz et al, 2016), and non-progressive action (Vahratian et al, 2005). Similarly, our study also showed that the rate of induction, episiotomy, and interventions at vaginal birth in pregnancies with mild obesity and obesity were higher than those in normal weight pregnancies.…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

Effects of gestational weight gain and body mass index on obstetric outcome

Çalık

Yildiz

Erkaya

2018

Saudi Journal of Biological Sciences

View full text Add to dashboard Cite

It is already known that maternal overweight, obesity, and morbid obesity are associated with adverse obstetric and neonatal outcomes. To assess the prevalence of overweight and obesity, and the impact of body mass index (BMI) on maternal and neonatal outcomes in Turkey. The study population consisted of 698 singleton pregnancies whose height and weight follow up were performed from the first trimester of pregnancy and whose deliveries were monitored in Trabzon, Turkey in July 2014-June 2015. The data obtained during the study were evaluated using SPSS 21 package program. The differences in variables were assessed by Chi-square-test for categorical data or by One-way Anova test for continuous data. The results were evaluated at a confidence interval of 95% and at a significance level of p < 0.05. According to the BMI of the women in the study, 68.8% were in normal weight, 20.6% were overweight, 3.9% were obese, and the majority was in the 20-29 age group and 8-15.9 kg. The rate of cesarean, instrumental delivery, induction, episiotomy, late breastfeeding, low apgar (<7 at 5 min), neonatal intensive care unit admission requirement, the newborn at 4000 g or more in overweight (BMI 25-29.9) and obese (BMI ≥ 30) pregnancies was higher and the first and second phases of labor were longer (p < 0.05). The study showed that as the pre-pregnancy body mass index and gestational weight gain increased the rates of cesarean section and interventional delivery increased and the neonatal need for neonatal intensive care unit increased.

show abstract

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

Effects of gestational weight gain and body mass index on obstetric outcome

Çalık

Yildiz

Erkaya

2018

Saudi Journal of Biological Sciences

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Az urológiai-reprodukciós zavarok köre szintén jelentős (vizeletincontinentia, polycystás ovarium szindróma, terhességi cukorbetegség, gyakoribb vetélés, a koraszülések nagyobb aránya). Ennél a betegcsoportnál a terhesgondozás időszakában szorosabb megfigyelésre van szükség [9]. Az elhízás mintegy 13 anatómiai lokalizáció tekintetében daganatos betegségek kialakulásának fokozott rizikójával jár [10].…”

Section: Eredeti Közleményunclassified

Kórosan elhízott betegeken végzett laparoszkópos csőgyomorképzés eredményességének vizsgálata

Siptár,

Tóth,

Csongor

et al. 2023

View full text Add to dashboard Cite

Bevezetés: Az elhízás korunk népbetegsége, amely nemcsak a társadalmak egészségügyi rendszereinek, de azok anyagi forrásainak tekintetében is jelentős és egyre növekvő megterhelést jelent. Célkitűzés: Prospektív, leíró klinikai tanulmányunk célja a laparoszkópos csőgyomorképzés (gastric sleeve) hatásának tanulmányozása kórosan elhízott betegeknél, egyéves nyomon követéssel. Módszer: Tanulmányunkba 151, laparoszkópos csőgyomorképzésen átesett beteget vontunk be, akiknél a műtét előtti kivizsgálás során szívultrahang-, légzésfunkciós és laborvizsgálatok történtek, felmértük az esetleges társbetegségeket, valamint a kóros elhízás paramétereit is rögzítettük a műtét előtt, majd fél és egy évvel azt követően. Eredmények: A betegek testtömegindexe az első hat hónapban 26,9%-kal, egy év alatt összesen 35,4%-kal csökkent, a testzsírszázalék esetében ugyanezen időintervallumokban a csökkenés 26,2%, illetve 35% volt. A betegek átlagéletkora 41 év volt. A műtét előtt a szívultrahang-, légzésfunkciós és laborvizsgálatok nem mutattak jelentős eltérést, illetve az elhízáshoz társuló kórképek alacsony arányát találtuk (magas vérnyomás 51,7%-ban, kettes típusú cukorbetegség 13,8%-ban igazolódott). Megbeszélés: Egyéves távlatban a műtét hatékony volt a testsúlycsökkenés tekintetében, de az eredmények tartóssága szempontjából az ötéves nyomon követés eredményei volnának mérvadóak, mivel fennáll az ismételt súlynövekedés veszélye. Vizsgálatunk alapján a konzervatív kezelés sikertelensége esetén a műtét minél fiatalabb életkorban való elvégzése javasolt, a társbetegségek megjelenése vagy további súlyosbodása előtt elérve a megfelelő testsúlycsökkenést. Így a perioperatív rizikó és a társbetegségek későbbi kialakulásának vagy további romlásának valószínűsége csökken, illetve nő a jobb életminőségben eltöltött évek száma. Következtetés: A laparoszkópos csőgyomorképzés rövid távon hatékony súlycsökkentő eljárás. A konzervatív kezelés eredménytelensége esetén érdemes a beteget mielőbb az invazív eljárások irányába terelni, a perioperatív rizikó és a rossz életminőségben eltöltött életévek számának csökkentése érdekében. Orv Hetil. 2023; 164(44): 1749–1754.

show abstract

“…Ehhez a valós idejű EKG-analízist lehetővé tévő STAN magzati monitorrendszert használtuk. 60 obes beteg adatait hasonlítottuk össze 108, normál testalkatú várandósnál mért eredményekkel, és arra jutottunk, hogy az anya kóros elhízása önmagában nincs hatással a magzati szív elektrofiziológiai jellemzőire [23].…”

Section: A Várandósság éS a Kóros Elhízás Hatása Az Anyai Keringésreunclassified

A magzatok intrapartum monitorizálásának lehetőségei elhízott várandósokban

Rácz

Kovács

Bódis

et al. 2022

View full text Add to dashboard Cite

A kóros elhízás mint népbetegség a 21. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása. Egyre szélesebb néptömegeket érint, és számos szellemi, valamint fizikai kedvezőtlen hatása van, egyéb betegségekkel társulva pedig növeli azok mortalitását, morbiditását. Szülészeti vonatkozásai is ismertek. A kóros elhízással küzdő hölgyeknél nehezebb a teherbe esés, több a vetélés. Az elhízás a várandósság alatt számos betegség kialakulásának kockázatát növeli, befolyásolja a szülés kimenetelét, a szülés alatt bekövetkező esetleges szövődmények előfordulási arányát, még a magzat fejlődésére is hatással van, ami további problémák kialakulásához vezethet. A várandósság miatt amúgy is terhelt anyai keringésre pedig jelentős többletterhelést jelent az anya kóros elhízása, ami jelentős elektrofiziológiai eltérésekben is megmutatkozhat. Az anyai hasfal vastagsága emellett jelentősen megnehezítheti a magzatok állapotának ellenőrzését. Ennek jelenleg a legszélesebb körben használt módja a hagyományos kardiotokográfia. Előnye a könnyű használhatóság mellett a noninvazivitása. Hátránya, hogy nem mindig ad pontos képet a magzatok valós, méhen belüli állapotáról, emellett a regisztrálás hatékonyságát a magzat, illetve az anya túlzott súlygyarapodása jelentősen ronthatja. A jelen összefoglalóban a világirodalmi adatok áttekintésével arra kerestük a választ, hogy jelenleg milyen eszközök érhetők el, illetve milyen fejlesztések folynak a magzatok méhen belüli állapotának pontosabb, az anya testsúlyától kevésbé függő észlelését lehetővé tévő módszerek kidolgozására. Orv Hetil. 2022; 163(33): 1311–1317.

show abstract

Impact of maternal obesity on the fetal electrocardiogram during labor

Abstract: Obesity might not influence the fetal electrocardiogram during labor as an independent risk factor for adverse pregnancy outcomes. Studies with larger cohort sizes are needed to confirm our findings.

Cited by 9 publications

References 26 publications

Effects of gestational weight gain and body mass index on obstetric outcome

Effects of gestational weight gain and body mass index on obstetric outcome

Kórosan elhízott betegeken végzett laparoszkópos csőgyomorképzés eredményességének vizsgálata

A magzatok intrapartum monitorizálásának lehetőségei elhízott várandósokban

Contact Info

Product

Resources

About