Improving community readiness for change through coalition capacity building: Evidence from a multisite intervention

Anderson-Carpenter, Kaston D.; Watson-Thompson, Jomella; Jones, Marvia; Chaney, Lisa

doi:10.1002/jcop.21860

Cited by 21 publications

(53 citation statements)

References 33 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…The authors reported that the number of interviews per community varied between one and 33 (mean = 7.3, SD = 5.9, median = 6, six studies provided no information on the number of interviews per community), with 15% of studies using less than the recommended four interviews per community. This is in line with studies published since 2013 that followed the recommendations of the CR handbook and conducted an average of four to eight interviews per community (e.g., in [15][16][17][18][19]). However, Kesten et al.…”

Section: Discussionsupporting

confidence: 87%

How Many Key Informants Are Enough? Analysing the Validity of the Community Readiness Assessment

Muellmann

Brand

Jürgens

et al. 2020

Preprint

View full text Add to dashboard Cite

Objective: Communities are important settings for health promotion and prevention. The community readiness assessment offers a structured approach to assess resources and opportunities to tackle a health problem within a community. The assessment relies on semi-structured interviews with key informants from the communities. A number of 4-6 key informant interviews are recommended in the literature. However, it is unclear whether this is sufficient to obtain a valid representation of the respective community. This study analysed whether increasing the number of key informants from 4-6 to 12-15 alters the results of the community readiness assessment. Results: A total of 55 community readiness interviews were carried out in 4 communities. Overall, the community readiness scores showed little variation after having interviewed 10 key informants in a community. However, even after completing 10 interviews in a community, key informants were still able to identify up to 6 new information items regarding community efforts for physical activity promotion among the elderly, contact and communication channel for informing or approaching the target group, or barriers to participation.

show abstract

Section: Discussionsupporting

confidence: 87%

How Many Key Informants Are Enough? Analysing the Validity of the Community Readiness Assessment

Muellmann

Brand

Jürgens

et al. 2020

Preprint

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…42 9. ábra: Az új szemléletből levezethető tevékenységek A közösség saját érdekeinek megfelelő és hatásos beavatkozásokhoz vezető döntésekre és a beavatkozások megvalósításra való felkészítését egyfelől a népegészségügyi szakemberek, másfelől a közösségfejlesztésben jártas szakértők együttes munkája tudja biztosítani. 43,44,45 Megjegyezzük, az adott közösségben élő szakemberek mellett indokolt lehet szakértők bevonása közösségen kívülről is. A közösségi egészségterv kidolgozásakor szakértők segítik az érintetteket az adott egészségproblémával kapcsolatos közös vélemény kialakításában, valamint a legjobb megoldások megfogalmazásában, és a szakmai kritériumoknak való megfeleltetésében, és hangsúlyozottan nem előre kidolgozott javaslatokat "szolgáltatnak".…”

Section: Tevékenységekunclassified

Milyen legyen a népegészségügy legújabb iránya? Vitaindító az új népegészségügyi szemlélet sajátosságairól

Vitrai¹,

Bíró²,

Girán³

et al. 2021

Egészségfejlesztés

View full text Add to dashboard Cite

Jelentős sikerei ellenére a népegészségügy eddig ismert megközelítései nem bizonyultak alkalmasnak arra, hogy olyan gyakorlat bevezetését ösztönözzék, amely érdemi változásokat indít el az életmóddal összefüggő betegség visszaszorítására. A szerzők szerint olyan új szemléletre és gyakorlatra van szükség, ami hatásosan tudja befolyásolni a lakosság egészségmagatartását, és elősegíti az egészséges életmódot támogató társas és fizikai környezet kialakítását. A népegészségügyi kihívásokat komplex társadalmi problémaként megközelítő, új szemlélet számos tudományág elméletéből és módszertanából építkezik: többek között ide tartozik a rendszertudomány, a viselkedéspszichológia, a kulturális antropológia, a társadalmi rendszerek elmélete és az implementáció-tudomány. Mivel az egészséget sokféle tényező együttesen és egyidejűleg befolyásolja, az egészségi állapot javításához sok szereplő (ideértve a lakosságot is) többféle, összehangolt tevékenysége lehet csak sikeres. Ehhez valamennyi érintettnek részt kell vennie a problémák azonosításában, a megoldások kiválasztásában, a beavatkozások tervezésében és megvalósításában. A részvételiségen alapuló meg-közelítés biztosítja az érintettek eltérő érdekeinek összeegyeztetését, a megvalósításra való mozgósítását és aktív részvételét. A megújulást jelentő népegészségügyi szemlélet szerint az egészség komplex jelenség, amit csak az összes releváns szereplő, különösen az érintett lakosság bevonásával, tervszerűen kialakított és végigvitt, többféle beavatkozás együttesével lehetséges befolyásolni. Ezen elemek mindegyike felbukkant korábban is, de a szemlélet újdonsága annak felismerésében rejlik, hogy ezeket egyszerre, együttesen kell alkalmazni, mert bármelyik hiánya kudarcot eredményezhet.

show abstract

“…Training would license individuals based on work experience and test scores with quality upgrades over time. It helps communities build an implementation system to support prevention and treatment to include health and social services, schools, parent groups, businesses, law enforcement, and the judicial system (Ostaszewski et al 2018 ; Sumnall 2019 ; Watson-Thompson et al 2017 ).…”

Section: Emerging Success Stories In Prevention Sciencementioning

confidence: 99%

Introduction to the Special Issue on “Promoting a Culture of Prevention: an International Perspective”

2020

View full text Add to dashboard Cite

The primary goal of this special issue is to showcase novel, theory-driven, creative, and rigorous contributions to our understanding of the existence and development of a culture of prevention and readiness to prevent. The term “culture of prevention” is neither a set of practical guidelines nor a leading theory. Instead, it is a multidimensional term representing the general orientation and readiness of a group of people (be it a family, community, school, organization, nation, etc.) to deal with problems using a preventive, rather than a reactive, approach. The COVID-19 pandemic creates an opportunity for taking stock of the worldwide progress in creating a “culture of prevention.” This special issue aims to stimulate this discourse by presenting six studies and three commentaries from international scholars focused on themes and approaches for creating a culture of prevention.

show abstract

Improving community readiness for change through coalition capacity building: Evidence from a multisite intervention

Cited by 21 publications

References 33 publications

How Many Key Informants Are Enough? Analysing the Validity of the Community Readiness Assessment

How Many Key Informants Are Enough? Analysing the Validity of the Community Readiness Assessment

Milyen legyen a népegészségügy legújabb iránya? Vitaindító az új népegészségügyi szemlélet sajátosságairól

Introduction to the Special Issue on “Promoting a Culture of Prevention: an International Perspective”

Contact Info

Product

Resources

About