Indonesia’s AI Promise in Perspective

Abstract

The United States and China are keeping an eye on Indonesia’s artificial intelligence potential given the country’s innovation-driven national strategy and flourishing AI industry. China views Indonesia as an anchor for its economic, digital, and political inroads in Southeast Asia and has invested aggressively in new partnerships. The United States, with robust political and economic relations rooted in shared democratic ideals, has an opportunity to leverage its comparative advantages and tap into Indonesia’s AI potential through high-level agreements.

Assessing the Impact of Communicative Artificial Intelligence Based Accounting Information Systems on Small and Medium Enterprises

“…China views indonesia as a crucial element for its digital, economic, and political expansion in southeast asia and has been actively supporting educational partnerships, investing in ai startups, and enhancing cybersecurity cooperation through government and company-led initiatives. The united states, on the other hand, is pursuing a private sector-led approach to invest in indonesia's ai capabilities (Goode & Kim, 2021).…”

Posthumanism in Indonesian Short Stories and their Relevance to the Development of Critical Literacy

“…In Indonesian literature, posthuman themes are scarce, considering the rapid growth of robotic technology and artificial intelligence use and adoption in many sectors (Goode & Kim, 2021) Once, she receives information from her friend regarding an offer for an Android test from a Japanese company. This company offers Androids to revive scientists or artists who have died.…”

A gép mint kreatív alkotótárs : A mesterséges intelligencia alkalmazása a mozgóképek készítésében

“…"Valójában arra törekedtem, hogy automatizáljam az emberi alkotói folyamat minden részét, hátha megtudunk valamit arról, mit is jelent valójában embernek lenni, olyan embernek, aki filmeket készít." [58] Zárszó Max Tegmark fizikus a kreativitás és technológia kapcsolatának kérdésében Marshall Brain utópisztikus gondolataira támaszkodik, aki a gép felhasználásának pozitív lehetőségeit emeli ki: "[…] az emberi kreativitás csúcsteljesítményei -a tudományos felfedezések, irodalmi, képzőművészeti, zenei és építészeti alkotások -jó részét nem a haszonszerzés motiválta, hanem olyan emberi érzések, mint a kíváncsiság, az alkotás vágya vagy a társak megbecsülése miatti öröm. [59] Tegmark szerint -mivel korábban a technológiai lehetőségek sokak számára rendkívül korlátozottak voltak, ami jelentős kompromisszumra kényszerítette az alkotókat -az MI térnyerésével a digitális művészet utáni új "médiakonvergenciáról" [60] beszélhetünk.…”