A talajok mechanikai összetételének vizsgálataA talaj szilárd fázisa általában különböző méretű és alakú szerkezeti elemekből (aggregátumokból) áll. A szerkezeti elemeket ugyancsak változatos méretű és formájú, a talajképző kőzettől "átörökölt" vagy a talajképződés során helyben képző-dött ásványszemcsék, más néven elemi részecskék építik fel. Az elemi részecskéket az aggregátumokban élő és elhalt szerves anyagok és egyéb kolloid méretű ragasztóanyagok tartják össze. Az elemi részecskék méret szerinti százalékos megoszlását nevezzük a talajok mechanikai összetételének (a továbbiakban MÖ). A talajok MÖ vizsgálati eredményei széles körben felhasználhatóak. A talajosztályozási, vagy a geomorfológiai kutatások (üledék-képződési és hordalékszállítási folyamatok ér-telmezése) során sokszor elengedhetetlen az egyes genetikai szintekben, illetve rétegekben a MÖ ismerete (pl. TÓTH et al., 2009;KURÁŽ et al., 2012). A szilárd fázist alkotó elemi részecskék mérete a talajok több tulajdonságát befolyásolja; elsősorban meghatározza a talajok fajlagos felületét, és ezen keresztül a határfelüle-teken lejátszódó legfontosabb talajfizikai és -kémiai jelenségeket (pl. kapillaritás, ion-és molekula-adszorpció). A MÖ hatással van a talajok pórusméret-eloszlására, víztartó-és vízvezető-képességére (WÖSTEN et al., 2001;HAJNOS et al., 2006;TÓTH et al., 2015), a nem vizes fázisú folyadékokra (Nonaqueous Phase Liquids: NAPLs) vonatkozó folyadéktartó és folyadékvezető képességére (BUDHU et al., 1991;WEAVER et al., 1994). Befolyásolja továbbá a talajok légáteresztő képeségét (HAMAMOTO et al., 2009), hővezető képességét (USOWICZ et al., 2008, reológiai tulajdonságait (CZIBULYA et al., 2010;SHEIN et al., 2011) és szorpciós tulajdonsá-gaikat (TOMBÁCZ, 2002;ERTLI et al., 2004). A talajok mikrobiális aktivitása (BRZEZIÑSKA et al., 2012) vagy a talajok szerkezetessége (BALASHOV et al., 2010) szintén függ a MÖ-től. A MÖ adatokból számíthatók egyéb talajjellemzők, mint pl. a talajok fraktáldimenziója is (BIEGANOWSKI et al., 2013).