Informal Status among Hungarian Early Adolescents Popularity, Coolness, and Acceptance from a Mixed Methods Perspective

Abstract

A kutatásomban magyarországi korai serdülők (11-13 évesek) informális státuszát vizsgáltam kevert módszertannal. A vonatkozó nemzetközi szakirodalom jellemzően két státuszdimenziót különböztet meg: egy affektív dimenziót mely az egyén csoportbeli kedveltségére vonatkozik és egy reputációhoz és dominanciához kötődő dimenziót mely a társakra gyakorolt befolyást és csoporton belüli hatalmat mutatja. Miközben a nyugat-európai és észak-amerikai szakirodalom évtizedek óta vizsgálja ezt a témakört kvalitatív és kvantitatív módszerekkel egyaránt, néhány kínai kutatást leszámítva más földrajzi régiókra és kulturális kontextusokra vonatkozóan keveset tudunk. Emellett a „nyugati” szakirodalom kvantitatív és kvalitatív hagyományai is többnyire párhuzamosan léteznek egymással, a kétféle módszertan ötvözése szinte teljes mértékben hiányzik. A disszertáció mind az empirikus mind a módszertani hiányra reflektálni kíván azáltal, hogy egy eddig kevéssé kutatott régióban és országban kevert módszerekkel vizsgálja az informális státusz kérdését. A dolgozat külön hangsúlyt fektet a nemi és etnikai különbségekre valamint megpróbálja pozícionálni az eredményeket a nemzetközi szakirodalomhoz viszonyítva is. A felhasznált adatok két adatforrásból származnak, a kvantitatív adatok az MTA TK „Lendület” RECENS Kutatócsoport általános iskolás adatbázisának első négy hullámából, míg a kvalitatív adatok a kutatás negyedik hullámát kiegészítő fókuszcsoportos interjúkból. A RECENS adatbázis a reputációs dimenziót a „menőség” fogalmával mérte, míg a fókuszcsoportos kutatásban a „népszerűség” fogalmával vizsgáltam ezt a dimenziót. A disszertáció három empirikus fejezetet tartalmaz: az első egy kevert módszertani integrációs keretrendszerben vizsgálja a kvantitatív adatbázis negyedik hullámának többszintű regresszió-elemzéséből és a fókuszcsoportos adatok tematikus elemzéséből származó eredményeket, míg a második empirikus fejezet részletes kvantitatív elemzést nyújt randomhatás modellel vizsgálva a paneladatbázis mind a négy hullámát. A harmadik empirikus fejezet a kvalitatív adatokon végez diskurzuselemzést a nemi különbségekre koncentrálva. A három empirikus fejezetben feltárt fontosabb eredmények a következők: • A társas/informális státusz affektív és reputációs dimenziói a nemzetközi szakirodalommal összhangban elkülönültek egymástól, részben eltérő tényezőkkel voltak összefüggésben. • A nemzetközi szakirodalomhoz hasonlóan a sportosság, az agresszió bizonyos formái (verbális és indirekt), a fizikai vonzerő, a proszociális viselkedés és bizonyos esetekben a dohányzás pozitív kapcsolatban álltak a reputációs dimenzióval (népszerűség, menőség), míg az elfogadottság/kedveltség dimenziójával a fizikai agresszió negatív, a jó tanulmányi eredmények pedig pozitív kapcsolatban voltak. • Érdekes eltérés a nemzetközi szakirodalomtól, hogy a verbális agresszió erősebben kapcsolódott a lányok mint a fiúk reputációs státuszához, míg a fizikai agresszió csak a roma lányok körében függött össze szignifikánsan ezzel a státuszdimenzióval. • Érdekes eltérés az is, hogy a tanulmányi eredmények nem mutattak vagy csak minimális összefüggést mutattak a reputációs státuszdimenzióval. • Szintén meglepő módon a társak által észlelt fizikai vonzerő (jóképűség/csinosság) erősebb összefüggést mutatott a reputációs státusszal a fiúk mint a lányok körében. • A fókuszcsoportos interjúk azt mutatták, hogy a nemi szerepekhez kapcsolódó elvárások esetenként kifejezetten erősek voltak a fiúk számára (pl. „keménynek”, „férfiasnak”, „nem érzékenynek” lenni), míg a lányok körében hasonló elvárások/korlátozások kevésbé fogalmazódtak meg, a fiúk iránti „túlzott” romantikus érdeklődés rosszallásán és státuszt veszélyeztető hatásán kívül. • Az etnikai különbségeket illetően csak részlegesen teljesültek a szakirodalom alapján tett feltételezések: a sportosság a roma lányok körében valamivel pozitívabb hatással volt a népszerűségre/menőségre mint a nem roma lányok között, de a fiúk körében már fordított volt a helyzet. A fizikai agresszió csak a roma lányok között volt összefüggésbe hozható a népszerűséggel/menőséggel, ugyanakkor érdekes módon a tanulmányi elköteleződés is (ami arra utal, hogy legalább két nagyobb egymástól jelentősen eltérő roma lány alcsoport lehet a mintában). A fókuszcsoportos kutatás elsősorban pár szegregált iskola lánycsoportjában talált erősen negatív attitűdöket a tanulással és az iskolai szabályok követésével kapcsolatban, azonban a kvantitatív adatokon csak egy keresztmetszeti modell tudott hasonló hatást kimutatni (a tanulmányi eredmények, az etnikum és az osztály etnikai összetétele hármas interakciójában).