Összefoglaló.
Bevezetés: A COVID–19-járvány világszerte hónapokra
átalakította a járóbeteg-ellátás működését is. Magyarországon a 2020. március
11-től 2020. június 17-ig fennálló egészségügyi veszélyhelyzeti rendelkezések
szabták meg az új kereteket. Célkitűzés: Az első
veszélyhelyzeti periódus második felében, 2020. április 22. és 2020. május 5.
között mértük fel az epilepsziaellátásban részt vevő orvosok véleményét, hogy
milyen mértékben változott a betegek ellátása, és hogyan élték meg a
változásokat személyesen. Módszer: Internetes kérdőíves
véleményfelmérés történt, a Magyar Epilepszia Liga 2020. április 16–17-re
tervezett, de a COVID–19-járvány miatt elhalasztott XV. kongresszusára
regisztrált neurológusok között. Kilenc egyszeres vagy többszörös
feleletválasztós kérdés és ’szabad kommentár’ mezők álltak rendelkezésre.
Eredmények: A megkeresett 116 neurológus közül 33-an
válaszoltak (28%), összesen 30 kommentár került rögzítésre. 73%-uk szerint a
változások komoly nehézséget okoztak, 15%-uk gondolta, hogy ennek súlyos
következményei lesznek. Új betegek fogadása 53%-ban leállt, 25%-ban nagy
nehézségekbe ütközött. A gondozott betegek problémáit 49%-ban a távvizit
lehetőségeivel élve meg tudták oldani, de 24%-ban ez nem sikerült. A beteg
távollétében lebonyolított vizitek 68%-a dokumentált telefonbeszélgetések
formájában zajlott. Az orvosok kétharmada veszélyeztetve érezte magát, hogy
elkapja a vírust, ebből 40% úgy érezte, nem kap elegendő védelmet, 6% (2 fő)
kapta el a fertőzést. Következtetés: A COVID–19-járvány a
leginkább az új szakvélemények kiadását érintette, de a gondozási feladatokat
sem mindig lehetett megfelelően megoldani. A károkat jelentősen enyhítette az
ellátószemélyzet rugalmassága. A telefonvizitek, szükség esetén, az
epileptológiában pótolhatják a személyes orvos-beteg találkozásokat. A járvány
visszatérésének veszélye miatt a távvizit-alkalmazások technikai fejlesztése és
ezek dokumentálási kérdéseinek megoldása fontos. A járványidőszakban a
személyzet védelmére nagy figyelmet kell fordítani a fertőződés elkerülése és az
orvosok biztonságérzetének fokozása érdekében. Orv Hetil. 2020; 161(46):
1939–1943.
Summary.
Introduction: COVID-19 pandemic has transformed the operation
of outpatient care worldwide for months. The new framework was set in Hungary by
the health emergency regulations that existed from 11. 03. 2020 to 17. 06. 2020.
Objective: In the second half of the emergency period,
between 22. 04. 2020 and 05. 05. 2020, we surveyed the opinion of physicians
involved in epilepsy care about the extent to which patient care had changed and
how they experienced the changes in person. Method: An internet
questionnaire survey was conducted among neurologists registered for the annual
congress of the Hungarian Chapter of the International League Against Epilepsy.
Nine single- or multiple-choice questions and ‘free comment’ fields were
available. Results: Of 116 neurologists contacted, 33 responded
(28%), and a total of 30 comments were recorded. 73% said the changes caused a
serious difficulty, 15% thought it would have serious consequences. Reception of
new patients was stopped in 53%, and 25% encountered great difficulties. In 49%,
the problems of the cared patients could be solved using remote visits, but 24%
could not solve them properly. 68% of outpatient visits took the form of
documented telephone conversations. Two-thirds of doctors feared catching the
virus, 40% of whom felt they were not getting enough protection. 6% caught the
infection. Conclusion: The COVID-19 pandemic has mostly
affected the issuance of new expert opinions, but care tasks have not always
been adequately addressed. The damage was significantly mitigated by the
flexibility of the care staff. Telephone visits, if necessary, can replace
personal doctor-patient encounters in epileptology. The technical development of
remote visit applications and their documentation issues are important. During
the pandemic period, great care must be taken to protect staff in order to avoid
infection and increase the sense of safety of doctors. Orv Hetil. 2020; 161(46):
1939–1943.