Tekintettel alapvető élettani jelentőségükre, az immunválaszban való
részvételükre és a bélbetegségek kialakulásával való szoros kapcsolatukra, az
elmúlt tizenöt évben jelentősen megnőtt az érdeklődés a bélhámsejtek iránt. A
bélféreg- és protozoonfertőzésekkel való szoros kapcsolatuk – ami 2016-ban
jelentős felfedezés volt – tovább ösztönözte a ritka kemoszenzitív epithelialis
bojtos sejtek kutatását. Bár számuk viszonylag alacsony, a bojtos sejteket ma
már a gyomor-bél traktus lényeges őrszemeként ismerik el, mivel szukcinát-,
édes- és keserűíz-érzékelő receptoraik folyamatosan figyelik a béltartalmat.
Stimuláció esetén számos effektormolekulát szabadítanak fel, köztük
immunmoduláló hatásúakat is, mint az interleukin-25, a prosztaglandin-E2 és -D2,
a ciszteinil-leukotrién-C4, az acetil-kolin, a thymus stromalis lymphopoetin és
a béta-endorfin. Kimutatták, hogy a bojtos sejtek döntő szerepet játszanak a
fonálférgek és protozoonok elleni immunitásban. A bojtossejt-kutatások többsége
egérkísérleteken alapul, amelyek során a ’doublecortin’-szerű kináz-1 fehérje
marker alapján azonosítják őket. A ciklooxigenáz-1 (COX1) enzim expressziója
azonban segíthet a humán bélbolyhok bojtos sejtjeinek azonosításában. Kevés
tanulmány vizsgálta az ezen sejtek és a bélbetegségek közötti összefüggést
emberekben. Cikkünkben az intestinalis bojtos sejtekről nyújtunk naprakész
tájékoztatást, beleértve fiziológiájukat, immunológiai központi funkciójukat és
szerepüket a humán betegségekben. Végezetül a bojtos sejtek potenciális klinikai
terápiás felhasználásának lehetőségeire is kitérünk. Orv Hetil. 2023; 164(44):
1727–1735.