Intézeten kívüli születések Magyarországon a poszt-COVID-időszakban

Abstract

Bevezetés: Elemzésünkben az intézeten kívüli szülések legfontosabb jellemzőit mutatjuk be Magyarországon. Célkitűzés: Célunk egy leíró statisztikai elemzés készítése, amely bemutatja, hogy COVID–19-et követően mekkora a jelentősége Magyarországon az intézeten kívüli szüléseknek, és ez milyen demográfiai, társadalmi csoportokra jellemző. Módszer: Elemzésünkben a Központi Statisztikai Hivatal népmozgalmi adatbázisát elemezzük. Ez az adatbázis tartalmaz adatot minden magyarországi élve születés esetén a szülés helyéről és arról, hogy a szüléskor jelen volt-e orvos vagy szülésznő. Előnyei ellenére ez az adatbázis alulhasznosított a tudományos, statisztikai elemzésekben. A vizsgált adatok több szempontból összevethetők az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szóló 35/2011. (III. 21.) Korm. rendelet előírásaival. Eredmények: A COVID–19-járvány kitörését követően Magyarországon jelentősen nőtt az intézményen kívüli születések aránya, a korábbi 0,6%-ról 1% környékére. Az intézeten kívüli szülések között elsősorban azoknak a szüléseknek az aránya nőtt, amelyeknél jelen volt egészségügyi személyzet. Az intézeten kívül szülések nagyobb arányban jellemzőek a fiatal és a viszonylag idős édesanyákra. Az intézeten kívüli szülés esélye párhuzamosan nő a korábbi szülések számával. Átlag alatti arányban szülnek intézeten kívül a középfokú végzettségű nők. A nagy születéskori súlyú és testhosszú újszülöttek között átlag feletti az intézeten kívül születettek aránya. Megbeszélés: Az eredmények szerint a COVID–19-et követő időszakban egyértelműen demográfiailag, társadalmilag polarizálódottnak tekinthető az intézeten kívüli szülések jelensége. A jelenlegi jogi szabályozás által meghatározott kereteken kívül is jelentős számban történnek intézeten kívüli szülések, melyek eredményei arra utalnak, hogy ezek az esetek nem elhanyagolható arányban, minden valószínűség szerint, tervezett, intézeten kívüli szülések. Következtetés: A kapott eredmények felvethetik a több mint egy évtizede változatlan jogi szabályozás és a tényleges gyakorlat közötti diszkrepancia csökkentésének igényét. Orv Hetil. 2024; 165(27): 1044–1052.