Elméleti háttérHazánkban régóta érezhető az a tendencia, hogy az iskolai évek előrehaladtával a tanulók tantárgyi attitűdjei negatív irányban változnak, és nemcsak a diákok számára kevésbé nép-szerű, "nehéz" tantárgyak esetében, mint a fizika, a kémia, a matematika vagy a nyelvtan, hanem a kedveltebb tantárgyak, például az irodalom, a biológia, a földrajz vagy a rajz esetében is (Csapó, 2000). A természettudományos tantárgyak tanulásában jelentkező problémák világszerte ismertek: a tanulók természettudományos érdeklődésének és motivációjának romlása számos országban jelent komoly gondot. A tantárgyak iránti érdeklő-désnek és a tanulási kedvnek döntő hatása van a továbbtanulás és a munkavállalás irányá-nak megválasztásában, ezért az említett problémák a pályaválasztási mutatókban is determináltak: egyre kevesebben választják a reál tárgyakhoz kötődő tudományos munkát hivatásukként (Braund & Reiss, 2006;Dettweiler, Ünlü, Lauterbach, Becker, & Gschrey, 2015;Rocard et al., 2007). A tanulási motiváció és a tantárgyi attitűdök növelésének ezért az oktatásban nagyobb hangsúlyt kell kapnia. Az iskolai környezetnek és légkörnek kritikus szerepe van a tanulók tanulási kedvének, motivációjának alakulásában, és ennek javí-tásában szerepet kaphatnak az iskolán kívüli tanulás színterei is (Fägerstam & Blom, 2013;Demirci Güler & Afacan, 2013). Ugyanis az olyan informális tanulási környezetre jellemző oktatási módszerek, mint például a laboratóriumi vagy múzeumi tanulás, segítik a diákok autonómiáját a tanulási folyamatokban, kézzelfoghatóbbá teszik a tananyagot, ezáltal magasabb intrinzik motivációt generálva (Dettweiler et al., 2015). Növelhető általuk a tanulók tudományos érdeklődése, ami pozitívan befolyásolhatja a tudományos pályák iránti választási kedvet (Nazier, 1993; Rudman, 1994).A tantermen kívüli iskolai tanulásnak a laboratóriumokon és múzeumokon kívül számos más színtere is lehet az épített és természetes környezetünkben egyaránt, így a tanulói aktivitásra épülő tanulási módszerekhez alkalmas helyszínként szolgálnak az állatkertek, arborétumok, tanösvények, nemzeti parkok, erdők, tudományos központok, könyvtárak, és akár a mezőgazdasági üzemek, gyárak is. Közös bennük az újdonság hatása (Eshach, 2007;Rickinson et al., 2004), ami a tanulókat a megszokott iskolai légkör monotonitásából kiszakítva önmagában is képes a motivációt növelni. A fizikai kontaktus a tapasztalati tanulás lehetőségét magában rejtve hitelessé, egyszersmind befogadhatóbbá