Iraqi Kurdistan’s Statehood Aspirations and Non-Kurdish Actors: The Case of the Turkomans

Tugdar, Emel Elif

doi:10.1007/978-3-319-53715-3_1

Cited by 3 publications

(3 citation statements)

References 25 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Törökország és az iraki kurdok közti kapcsolat elemzése már legalább 1991 óta felkeltette a nemzetközi kutatás figyelmét, 2003-at követően pedig a téma hangsúlyosan jelen van az elemzések között. (Al-Tugdar 2018;Aras 2011;Balcı 2015a;Balcı 2015b; Barkey 1994, Barkey 2005; Barkey 2011;Barkey 2014;Barkey 2015;Bengio 2014;Černy 2014;Černy 2018;Charountaki 2012;Charountaki 2019;Coşgun 2011;Dal-Belder 2015;Demir 2018;Demir 2012;Demiryol-Pekşen 2018;Dogan-Demir 2015;Ertem 2015;Frahm 2007;Gasparetto 2020;Gourlay 2016;Gözkaman 2013;Gunter 2005;Hale 2007;Harunoglu 2015;Kesgin-Kaarbo 2010;Kumral 2016;Larrabee-Nader 2013;Lindenstrauss 2014;Lundgren 2007;Marr 1996;Migdalovitz 2002;Müftüler-Baç 2014;Özcan 2011;Özdemirkıran 2015;Park 2008;Park 2012;Park 2014;Phillips 2009; Pusane 2020) A török-iraki kurd bilaterális kapcsola...…”

Section: Szakirodalmi áTtekintésunclassified

“…Érdekes adalékokkal szolgálhatnak még a KR belső (gazdasági, politikai) fejleményeiről szóló elemzések is. (Aziz-Cottey 2021;Badawi 2017;Csiki 2011;Csiki-Etl 2016;Dalar 2016;Danilovich 2014;Demir-Welat 2010;Ertem 2011;Freij 2007;Gunter 1993;Gunter 2008;Gunter 2013;Hama-Connelly 2017;Hassan 2015;Isakhan 2017;Kuruuzum 2018;Mansour 2017;Natali 2010;Natali 2015;Noori 2016;Owtram 2017b;Paasche-Sidaway 2015;Pénzváltó 2015;Rafaat 2013;Rafaat 2018;Ross-Mohammadpur 2016;Rubin 2016;Shareef 2017;Stansfield 2013;Stansfield 2017;Strachota-Lang 2017;Tugdar 2018;Yılmaz-Sevdeen 2019;Zaman 2016) Mindezen elemzések részeként az Ankara és Erbíl közti kapcsolatokban domináns energiapolitikai szempontra vonatkozó adatok is megjelennek. (Demir 2017;Demiryol-Pekşen 2018;Özdemir-Raszewski 2016;Tol 2014) A disszertáció szoros értelemben vett témájával intézményi szinten a legaktívabban a török kormány támogatását élvező SETA (Siyaset, Ekonomi ve Toplum Araştırmaları Vakfı), (Balci-Gürler-Baykal 2016; Balci 2015b; Gürler 2017) a közel-keleti kutatásokra szakosodott ORSAM ...…”

Section: Szakirodalmi áTtekintésunclassified

“…Az iraki kurdok "brandje" a nemzetközi szereplők számára a kiszámíthatóságon és bizonyos "nyugati" értékek és érdekek képviseletén alapult. A KRK szekuláris elkötelezettségét mutatja, hogy 2012ben az iskolákban megtiltották, hogy bármelyik vallást előnyben részesítsék (Tugdar 2018,. p. 12) A KRK igyekezett magát a keresztény kisebbségek támogatójaként beállítani.…”

unclassified

See 2 more Smart Citations

A közeli kelet: Törökország és iraki Kurdisztán kapcsolatának átalakulásai (1991–2017)

Dudlák¹

View full text Add to dashboard Cite

Jelen értekezés tárgya az iraki kurd politikai vezetés (Erbíl) és a török állami vezetés (An-kara) közötti kapcsolatok elemzése. Az értekezés kronologikus sorrendben vizsgálja a két fél kapcsolatát alakító kihívásokat és lehetőségeket, amelyek Irakon és Törökországon belül, il-letve regionálisan (a Közel-Keleten) jelentkeztek az 1991 és 2017 közötti időszakban. A disszertáció alapvetően kvalitatív kutatási módszereket alkalmaz, ezek közül pedig a szö-vegelemzés, illetve kisebb mértékben a diskurzuselemzés módszereit alkalmazom, vagyis el-sősorban primer és szekunder forrásokra épülő beavatkozás-mentes vizsgálatra (dokumentum-elemzés, szakirodalom elemzés, narratív elemzés) támaszkodom. Az elemzést magyar, angol és török nyelvű források bevonásával végzem, amelyek között különféle sajtótermékek, gazda-sági és politikai elemzések, valamint publikált személyes közlések, visszaemlékezések is helyet kapnak. A hipotézisekben felvetett állítások vizsgálatára, illetve a kutatási kérdések megválaszolá-sára a módszert a végkimenetel-magyarázó folyamatkövetés (explaining-outcome process tracing) kínálja. A disszertáció pluralista megközelítést alkalmaz, amelynek során éppúgy szá-mításba veszi az egyes szereplők belső dinamikáit, az egyén szerepét, illetve a rendszerszintű tényezőket, mint az anyagi és normatív megfontolásokat. Az értekezés új eredményeit részben a hipotézisek bizonyítása jelenti: 1. Ankara és Erbíl kapcsolata a konfliktusosból együttműködővé vált és az együttműkö-dés tartósan fennmaradt (elmélyült). Ezt az alábbi tényezők segíthették: a. Mind a nemzetközi rendszer, mind a szereplők által (is) alkotott regionális struktúra. (neorealista megközelítés) b. Az ankarai és erbíli vezetés közötti ideológiai és értékrendi közösség, valamint az országok közötti gazdasági és társadalmi kapcsolatok megélénkülése. (neo-liberális megközelítés) c. A felek egymás tekintetében az elutasító diskurzust felcserélték egy pragmati-kus, befogadó diskurzussal (elméleti szint), illetve a szereplők új magatartásu-kat a megváltozott percepciók alapján alakították ki (gyakorlati szint). (konst-ruktivista megközelítés) 2. Törökország és a Kurdisztáni Régió kapcsolata kiegyensúlyozatlan (aszimmetrikus). 3. Törökország Irakkal kapcsolatos érdekeire és érdekérvényesítési képességére kontinu-itás jellemző. a. Bár Törökország korszakonként eltérő hangsúllyal közelített az iraki szerep-lőkhöz, alapvető céljai, érdekei Irakban mindvégig azonosak maradtak. b. Törökország érdekérvényesítő képessége Irakon belül mindvégig gyenge ma-radt. 4. Mind Ankara, mind Bagdad, mind pedig Erbíl bizonyos cselekvési határok között egyensúlyoz (szűkre szabott mozgástér), és ezért korlátozza azokat a lépéseit, melyek a többiekre negatív hatását fejthetnek ki. Ezek a szereplők tehát finom egyensúlyozás-sal (delicate balancing) igyekeznek elkerülni a térvesztésüket, a bizonytalanságot és a kockázatokat. Az értekezés további új eredményei: • A Törökország és iraki Kurdisztán közti kapcsolatok vizsgálata szisztematikusan, új keretrendszerben történik • Néhány további részmegállapítás: 1. Barzáni érdekében állt a Bagdaddal való feszült viszony fenntartása 2. Kirkuk iraki kurd elfoglalása 2014-ben Ankara számára nem az iraki kurd függet-lenség felé vezető út egyik állomása, hanem gazdasági lehetőség 3. A függetlenség nem áll a KR politikai és gazdasági érdekében 4. A Davutoğlu-féle Ankara-Bagdad-Teherán háromszögre vonatkozó megfigyelés 5. Kísérletet tettem a Törökország és a KR közötti 2007 utáni viszony meghatározá-sára is. Állításom szerint Ankara és Erbíl kapcsolata az együttműködésből 2014-re informális szövetséggé (alignment) alakult

show abstract

Section: Szakirodalmi áTtekintésunclassified

unclassified

See 1 more Smart Citation

A közeli kelet: Törökország és iraki Kurdisztán kapcsolatának átalakulásai (1991–2017)

Dudlák¹

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

Aleppo Armenians at War

Mollica

Hakobyan

2021

Syrian Armenians and the Turkish Factor

View full text Add to dashboard Cite

Striving for National Identity: Syrian and Iraqi Turkomans in Search of a Homeland

Kudryashova,

Seyidli

2024

JIA

View full text Add to dashboard Cite

The Turkomans are considered to be the integral part of a political space often reflexively labeled as “Turkic World.” Following the collapse of the Ottoman Empire, the Turkoman communities in Syria and Iraq have undergone a complex evolution leading to their current status as politically organized distinct ethnic groups. This transformation has been predetermined by the policies of the colonial powers and the rise of Arab nationalism that was aimed to establish the united “Arab Homeland.” It was only with the decline of Baathist regimes that Turkomans started to gain political recognition. How have the Turkomans in Syria and Iraq evolved culturally and politically over time? Do they perceive their future as being closely linked to their Arab “host” countries, or do they harbor aspirations of coming back to their historical Turkic legacy? What support do they receive from Turkey, and what is oﬀered by Syrian and Iraqi authorities? We have analyzed the Turkoman issue through a structural and identity-based lens, examining how these communities have navigated their relationships with the Arab states they reside in and their historical ties to Turkey. The framework proposed by R. Brubaker, which examines the interactions between marginalized ethnic minorities, nationalizing states, and external homelands, provides a valuable tool for understanding the complex dynamics involving Turkoman communities in Syria and Iraq. The research findings indicate that Turkoman identity remains robust, albeit with a notable shift towards a more inclusive national-state dimension. Despite constituting a minority group, Turkomans in both countries are actively advocating for recognition within society and asserting their cultural rights. The primary Turkoman political factions in both countries have garnered backing from Turkey, although the nature of this support is complex. In Iraq, Turkomans are inclined towards seeking Turkish patronage while also demonstrating a willingness to engage with the Iraqi government. Conversely, in Syria, Turkomans residing along the border have successfully established a self-governing region with the Turkey’s assistance. Furthermore, a segment of Turkomans place emphasis on their religious aﬃliations, such as identifying as Shiite or Alawite.

show abstract

Iraqi Kurdistan’s Statehood Aspirations and Non-Kurdish Actors: The Case of the Turkomans

Cited by 3 publications

References 25 publications

A közeli kelet: Törökország és iraki Kurdisztán kapcsolatának átalakulásai (1991–2017)

A közeli kelet: Törökország és iraki Kurdisztán kapcsolatának átalakulásai (1991–2017)

Aleppo Armenians at War

Striving for National Identity: Syrian and Iraqi Turkomans in Search of a Homeland

Contact Info

Product

Resources

About