Bevezetés: A COVID–19-pandémia során az intenzív osztályon
kezelt betegek halálozása, bár országonként eltérő, de mindenütt drámaian nagy
volt (20–60%). A rizikófaktorok azonosítása segítséget nyújt a betegség
patomechanizmusának megértésében, és támpontot ad a veszélyeztetett betegek
kiszűréséhez, a prognózis becsléséhez és esetleg a megfelelő kezelési modalitás
alkalmazásához is. Célkitűzés: Intenzív osztályunkra felvett
betegeken végzett vizsgálatunk a demográfiai és állapotsúlyossági faktorok
elemzése mellett a kezelési modalitás változásának hatását is vizsgálta a súlyos
állapotú fertőzött betegek kimenetelére a COVID–19-járvány 3. és 4. hullámában.
Módszer: Retrospektív, megfigyeléses vizsgálatban
rögzítettük a súlyos légzési elégtelenséggel, koronavírus-fertőzés miatt felvett
betegeink demográfiai, klinikai, kezelési és kimeneteli adatait.
Eredmények: Összesen 88 beteg adatait dolgoztuk fel. A
betegek 53%-a volt férfi, az életkor medián értéke 65 év, a medián BMI 29
kg/m2 volt. Nem invazív lélegeztetést 81%-ban, endotrachealis
intubálást 45%-ban, hasra fordítást 59%-ban alkalmaztunk. Vazopresszor-kezelésre
44%-ban volt szükség, szekunder infekció 36%-ban lépett fel. A túlélés 41%-os
volt. A túlélési rizikófaktorokat többváltozós modellezéssel is vizsgáltuk. Az
alacsonyabb életkor és APACHE II. pontszám mellett a nem diabeteses állapot járt
jobb túlélési eséllyel. A járvány során a betegek kezelése folyamatosan
változott – ennek hatásait is követtük. Igazolódott, hogy a kezelési protokoll
változása kedvező hatással volt a túlélésre (OR = 0,18 [95% CI: 0,04–0,76], p =
0,01976) még az APACHE II. pontszámra, nemre, BMI-re, két társbetegségre és két
gyógyszerre (remdesivir, tocilizumab) kontrollálva is.
Következtetés: A túlélés tekintetében az alacsonyabb
életkor és APACHE II. pontszám, illetve a diabetes hiánya volt kedvező tényező.
A kezdeti alacsony túlélési ráta (15%) a kezelési protokoll változása mellett
szignifikánsan emelkedett (49%). Közleményünk célja, hogy biztassunk minden
magyar intézményt saját adatainak közlésére, és ennek jegyében kezdeményezzük
egy hazai, szakmai adatbázis kialakítását. Orv Hetil. 2023; 164(17):
651–658.