Javaslat a hazai méhnyakszűrési eljárásrend                     korszerűsítésére

Koiss, Róbert; Boncz, I; Hernádi, Zoltán; Szentirmay, Zoltán

doi:10.1556/650.2017.30896

“…Az európai méhnyakszűrési ajánlásokat követve több hazai javaslatot is publikáltak a hrHPV vizsgálat önálló való alkalmazására a méhnyakszűrésben Magyarországon (Koiss et al, 2017;Póka 2018). A publikált útmutatók életkor-specifikus szűrést javasoltak.…”

Section: Genotípus Szerinti Prevalenciaunclassified

“…A hrHPV-alapú elsődleges szűrés bevezetése 30-65 éves kor között indokolt, mert a HPV-átfertőzöttség az életkor emelkedésével csökken, azonban a fertőzés transzformáló jellege miatt a súlyos fokú rákmegelőző állapotok kockázata fokozódik. Amennyiben a HPV-teszt eredménye negatív, a következő szűrés időpontja minimum öt év múlva lenne esedékes a hazai és számos nemzetközi protokoll javaslatai szerint (Huh et al, 2015;Karsa et al, 2015;Koiss et al, 2017;Póka 2018). Azonban a korszerű, HPV alapú szűrési módszertan alkalmazása sem hozhatja el a kívánt mortalitás csökkenést, abban az esetben, ha a szűrővizsgálaton a női lakossági részvételi aránya nem megfelelő (Csákvári et al, 2023).…”

Section: Genotípus Szerinti Prevalenciaunclassified

A méhnyak magas rizikójú humán papillóma vírus prevalenciája Magyarországon - kutatási jelentés

Gyulai,

Moravcsik-Kornyicki,

Benczik

et al. 2022

Aranypajzs

0

View full text Add to dashboard Cite

Magyarországon a méhnyakrák okozta halálozás nemzetközi összehasonlításban magas, a halálozás relatív kockázata kétszerese az Európai Unió 28 országa átlagának. Napjainkban több európai országban a humán papillomavírus (HPV) alapú szűrés a népegészségügyi méhnyakszűrés elsődleges eszköze. Magyarországon a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott új módszertan bevezetésének megfontolása, a HPV fertőzöttség populációs követési feltételeinek megteremtése még tervezés alatt áll. Közleményünkben a Nemzeti Népegészségügyi Központ által koordinált, az EFOP-1.8.1-VEKOP-15-2016-00001 „Komplex népegészségügyi szűrések” című projekt keretében végzett, reprezentatív hrHPV fertőzés prevalencia felmérés kutatási eredményeit mutatjuk be. A vizsgálatunk célja a magas rizikójú humán papillomavírus fertőzöttség prevalenciájának feltárása a 25-65 éves nők reprezentatív mintáján (4 000 fő) Magyarországon. A vizsgálat során a résztevők körében a HPV kimutatására irányuló mintavételre és a minták molekuláris biológiai módszerekkel (PCR) történő vizsgálatának kivitelezésére került sor. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a 4000 db minta közül 446 db volt pozitív magas kockázatú HPV genotípusra, amely átlagosan 11,2 % prevalenciát jelentett, ez a világ átlagához közeli, de a kelet-európai átlagnál alacsonyabb érték. A nemzetközi adatokhoz hasonlóan, a hazai kutatási minta alapján is igazolódott, hogy a HPV prevalencia értéke az életkorral csökken. A 25-29 éves korcsoportban volt a legmagasabb (19,4%), mely az 55-59 éves 5,0%-ra, a 60 év fölötti korosztályban 5,3%-ra csökkent. A hazai magas kockázatú HPV prevalencia értékek részletes elemzése elősegítheti a nemzetközi ajánlásoknak megfelelő HPV alapú méhnyakszűrés bevezetésének az előkészítését Magyarországon is. Lehetővé teszi a védőoltási és népegészségügyi célú szervezett szűrési program hatásaként valószínűsíthető genotípus gyakoriság eltolódások észlelését a hazai populációban, remélhetőleg ezzel segítve a méhnyakrák okozta halálozás visszaszorítását.

show abstract

“…According to the latest Hungarian guideline first cervical cancer screening (cytology samples) should be done 2 years after the initiation of sexual life, but not later then the age of 21. Further application of this indication is also included in the new Hungarian guideline which is based on international recommendations (Koiss, et al, 2017;Póka, 2018).…”

Section: Improving Sexual Educationmentioning

confidence: 99%

Reproductive health information, behaviour and sexual education of adolescent girls in Hungary

Varga-Tóth

¹

0

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

Multimodális hiperspektroszkópia – előrelépés a digitális technológia felé a méhnyakszűrésben

Krasznai

¹

,

Bagoly

²

,

Nagy³

et al. 2021

Orv Hetil.

0

View full text Add to dashboard Cite

Összefoglaló. Bevezetés: Bevezetés: A citológiai alapú méhnyakrákszűrés átmeneti kategóriáinak optimális menedzselése a humán papillomavírus (HPV) szűrése és tipizálása ellenére jelenleg is kihívás. Vizsgálatunk célja a modern cervixspektroszkópiának (multimodális hiperspektroszkópia – MHS), egy azonnali eredményt nyújtó, digitális technológiára épülő módszernek a vizsgálata volt a citológiai alapú méhnyakszűrés találati biztonságának javítására. Betegek és módszer: Vizsgálatainkat 208, 18 és 75 év közötti nőbeteg bevonásával végeztük, akiknél már indikálásra került valamely, a méhnyakon végzendő műtét, citológiai eredményük rendelkezésre állt (a HPV-tesztet, amennyiben nem történt meg, elvégeztük), valamint valamennyi betegnél elvégeztük a műtét előtt az MHS-vizsgálatot. A szövettani mintavétel 166 betegnél történt meg. Eredmények: A citológiai vizsgálatot (az összes betegre tekintve) magas álpozitív arány jellemezte (69,28%), amely megfigyelések mindenképpen utalnak az újabb komponens alkalmazásának igényére a triázsban. Az összes citológiai kategóriára nézve az MHS-eredmények közül kiemelendő az álnegatív leletek rendkívül alacsony aránya (3/166 = 1,8%), mely a HPV-teszt esetén ennél magasabb volt (11/165 = 6,66%). A spektroszkópiás vizsgálat álpozitív aránya ugyanakkor kedvezőtlenebbnek bizonyult (91/166 = 54,81%) a HPV-vizsgálat álpozitív arányánál (40/165 = 24,24%). Az atípusos laphámsejt (ASC-US/ASC-H) citológiai kategória esetén a spektroszkópia álnegatív eredményeinek aránya (3/126 = 2,38%) szintén kedvezőbb volt, mint a HPV-vizsgálaté (9/126 = 7,14%). A cervicalis intraepithelialis neoplasia-2 vagy súlyosabb fokozatú hámelváltozások azonosításában a spektroszkópia szenzitivitása 94% (95% CI = 0,84–0,99), specificitása 22% (95% CI = 0,15–0,31), negatív prediktív értéke 90% (95% CI = 0,73–0,98), pozitív prediktív értéke 34% (95% CI = 0,26–0,43) volt (p = 0,00130). Következtetés: Az MHS fejlett innovatív technológián alapuló, azonnali eredményt adó vizsgálóeljárás, amely kiemelkedően alacsony álnegatív eredménye miatt nagy segítséget nyújt a citológiai eltéréssel rendelkező betegek további vizsgálatában. Orv Hetil. 2021; 162(20): 790–799. Summary. Introduction: Despite the use of human papillomavirus (HPV) testing, the management of the transitional categories of cytology-based screening still remains a challenge. The modern multimodal hyperspectroscopy (MHS) of the cervix is a novel digital technology based on artificial intelligence, providing an instant result in the assessment of cytology-based screening abnormalities. Patients and methods: 208 women (age 18–75) were enrolled. The patients already had cytology results and an operation on the cervix indicated at the time of inclusion. HPV and the hyperspectroscopy examination was performed pre-operatively. The pre-indicated operation was performed on 166 patients. Results: Cytology-based screening alone (in the category of all patients) resulted in a high false-positive rate (69.28%). In this category, the MHS had an outstanding false-negative rate (3/166 = 1.80%) compared to the HPV (11/165 = 6.66%). The false-positive rate of the spectroscopy examination (91/166 = 54.81%) was higher than that of the HPV testing (40/165 = 24.24%). In the atypical squamous cell (ASC-US/ASC-H) category, the false-negative rate of the spectroscopy (3/126 = 2.38%) was also lower than that of the HPV test (9/126 = 7.14%). In the detection of high-grade abnormalities (cervical intraepithelial neoplasia 2 and worse), the spectroscopy had a 94% sensitivity (95% CI = 0.84–0.99), with a 22% specificity (95% CI = 0.15–0.31), an 90% negative predictive value (95% CI = 0.73–0.98), and a 34% positive predictive value (95% CI = 0.26–0.43) (p = 0.00130). Conclusion: In the case of cytological abnormality, the MHS provides an immediate result based on advanced digital technology, and because of its outstanding false negative rate it is a great aid and should be considered in the triage of such patients. Orv Hetil. 2021; 162(20): 790–799.

show abstract

Javaslat a hazai méhnyakszűrési eljárásrend korszerűsítésére

Cited by 4 publications

References 16 publications

A méhnyak magas rizikójú humán papillóma vírus prevalenciája Magyarországon - kutatási jelentés

A méhnyak magas rizikójú humán papillóma vírus prevalenciája Magyarországon - kutatási jelentés

Reproductive health information, behaviour and sexual education of adolescent girls in Hungary

Multimodális hiperspektroszkópia – előrelépés a digitális technológia felé a méhnyakszűrésben

Contact Info

Product

Resources

About