Jogos-e a cigány nemzetiségi oktatás?

Abstract

A magyar köznevelés és felsőoktatás jogszabályi környezetében az elmúlt néhány évben nagy változások történtek. E változások nyomait a cigány/roma nemzetiségi oktatás is magán viseli, ám arról, hogy ezek milyen mértében érintették e nemzetiség nyelveinek és népismeretének oktatását a köznevelési intézményekben, kevés az elérhető információ. Azért, hogy látni lehessen az új jogszabályi környezet milyen irányba tereli a nemzetiségi oktatást, a cigány/roma nemzetiségi oktatást folytató intézmények körében vizsgálatot folytattunk. A vizsgálat online kérdőív keretében tárja fel a cigány/roma nemzetiségi oktatás 2014/15-ös helyzetét, nevezetesen azt, hogy a fent ismertetett jogszabályi változások mennyire módosították a köznevelési intézmények számát, illetve motivációját a nemzetiségi nyelv- és népismeret tantárgyak bevezetésére.

Roma emberek reprezentációja a Gyógypedagógiai Szemlében 2010-2019 között

“…A magyar oktatási rendszer lehetővé teszi -amennyiben legalább nyolc szülő kéri -nemzetiségi oktatás keretében a cigány/roma nemzetiség kultúrájának közvetítését, romani vagy beás nyelv tanulását, illetve cigány népismeret tantárgy keretében a cigányság történetének oktatását. A 2014/15-ös tanévben az országban egyetlen EGYMI volt, amelyik cigány népismeretet tanított (Orsós, 2015). A cigány népismeret tantárgy bevezetésének szorgalmazása az iskola részéről a szülők körében, vagy a teljes iskolai közösséget érintő, tanítást kísérő programként tematikus hetek megvalósítása jó kezdet lehetne.…”

Különleges Bánásmód Interdiszciplináris Folyóirat, 2022. 8. (4.)

“…A 19. század környékén Romániából települtek be a beás cigányok, többségükben a Dél-Dunántúlon lokalizálódnak. Nyelvük, az archaikus beás nyelv, amely nem rokonnyelve az oláh cigányok által beszélt romaninak (Pálmainé, 2007). Tanulmányunkban a romani nyelv leginkább elterjedt dialektusát, a lovárit vesszük górcső alá, a társadalmi innováció perspektívájából.…”

“…Az etnikai kisebbségeknek nagyon sok nehézségekkel kell szembenézniük, azonban a nyelvhasználat szempontjából szerencsés a helyzet, ugyanis ma már jogi garanciákkal rendelkeznek nyelvük használatára (Orsós, 2015). Fontosnak tartjuk azonban kiemelni, hogy a második világháborútól egészen az 1990-es évekig a kisebbségek problémáinak, jogi helyzetének tisztázása nem jelentett prioritást a nemzetközi politikában.…”

“…MKM rendelet értelmében, a közoktatás és köznevelés számára a külön csoportokban való oktató-nevelő munkát határozták meg követendő irányelvként (Szalai, 2007) 2003 után bevezetésre került az Integrációs Pedagógiai Rendszer, s némiképpen az oktatás irányelve is módosításon ment keresztül. Ennek értelmében a szaktárca arra törekedett, hogy a kisebbségi lét és a szociokulturális körülményekből eredeztethető hátrányokat külön kezelje, így a cigány kisebbségi oktatás részből kikerültek azok a tartalmi elemek, amelyek elsősorban a szociális hátrányokkal korreláló felzárkóztatással voltak kapcsolatosak (Orsós, 2015).…”