Bevezetés: A populációban egyre nagyobb arányban vannak jelen
olyan felnőttek, akik szívfejlődési rendellenességgel, köztük
Fallot-tetralógiával jöttek világra. Célkitűzés: A jelen
vizsgálat célja a Fallot-tetralógiával született betegek echokardiográfiás és
cardialis mágneses rezonanciás vizsgálati eredményeinek összehasonlító
vizsgálata volt attól függően, hogy korai teljes rekonstrukció történt, vagy a
korai palliációt kései teljes korrekció követte. Módszerek: A
jelen tanulmányba 17 olyan, Fallot-tetralógiás beteget vontunk be, akik
átlagéletkora 28,6 ± 4,6 év volt (10 férfi). Korai teljes rekonstrukció 10
esetben történt (átlagéletkor: 25,0 ± 8,0 év; 8 férfi), míg korai palliációt
követően kései teljes korrekció 7 esetben (átlagéletkor: 33,7 ± 11,8 év; 2
férfi). Valamennyi esetben teljes körű kétdimenziós Doppler-echokardiográfiás és
cardialis mágneses rezonanciás vizsgálatot végeztek.
Eredmények: Korai teljes rekonstrukció esetén a hosszú távú
továbbkövetés során alacsonyabb bal kamrai végsystolés (40,50 ± 10,55
ml/m2
vs. 58,14 ± 19,07 ml/m2, p = 0,013) és végdiastolés
(86,60 ± 12,62 ml/m2
vs. 116,70 ± 23,70 ml/m2, p = 0,002) volumenindexek
és verővolumen-index (46,00 ± 6,77 ml/m2
vs. 58,43 ± 7,11 ml/m2, p = 0,001) igazolható
magasabb echokardográfia során mért bal kamrai ejekciós frakció (69,75 ± 6,80%
vs. 61,67 ± 8,80%, p = 0,038) mellett a korai palliációra,
majd kései korrekcióra kerülő Fallot-tetralógiás esetekhez képest. A jobb
szívfél tekintetében magasabb jobb kamrai izomtömeg (72,33 ± 21,03 g vs. 51,33 ±
22,33 g, p = 0,044) igazolható a korai teljes rekonstrukción átesett
Fallot-tetralógiás betegekben. Következtetés: Kedvezőbb bal
kamrai morfológiai és funkcionális paraméterek, de kifejezettebb jobb kamrai
hypertrophia detektálható Fallot-tetralógiás betegekben korai teljes
rekonstrukciót követően a korai palliációra, majd kései korrekcióra kerülő
esetekhez képest. Orv Hetil. 2023; 164(5): 186–194.
