Késő-pleisztocén és holocén ártérfejlődés az Alsó-Tisza mentén

Meder-ártér közötti kapcsolat vizsgálata a Maroson

“…: hidrológiai, ökológiai, geomorfológiai stb.) során különböző szempontok alapján határozzák meg (Kellerhals et al 1976, Marriott és Wright 2004, Lóczy 2013, Hernesz 2015. A hidrológiai megközelítés szerint ártérnek nevezzük azt a folyók mentén elterülő sávot, amelyet bizonyos gyakorisággal árvizek öntenek el (Brown 1997, Ward és Robinson 2000.…”

A hullámtéri növényzet vizsgálata légi LiDAR adatok alapján

“…Az északi, kanyargósabb szakaszt (szinuszitás: 1,3) reprezentálja a mindszenti folyószakasz (215-210 fkm), ahol két különböző morfometriájú kanyarulat található (3.2. ábra). Ezek egyike sincs partbiztosítással ellátva, viszont itt a mederanyag erősen kötött iszap és agyag (Hernesz 2015). Az északi, Mindszent melletti kanyarulat (214-212 fkm) tág, nagy görbületi sugárral (850 m) rendelkezik, ugyanakkor itt a meder viszonylag keskeny (150 m).…”