Kis- és középvállalatok forrásszerkezetének vizsgálata tekintettel a vállalkozói attitűdökre

Abstract

Érdeklődésem tágabban értelmezett tárgya az, hogy a vállalkozók a társadalom és gazdaság számára hogyan tudnak értéket teremteni, és az, hogy erre a széles értelemben vett társadalmi környezet milyen hatással van. Azt a metszetet keresem, ahol a vállalkozói szellemből fakadó vállalkozói cselekvés fenntartható értékteremtést eredményez valódi, nem társadalmi és környezeti károkat okozó termelékenységjavulással, különös tekintettel a tudásalapú gazdaság kialakulására és további fejlődésére. Az immateriális tőke egyre nagyobb teret nyer a vállalkozási szektor értékteremtési lehetőségeiben, növekedésének mértéke már egy-két évtizede meghaladja a materiális tőke növekedését. Ugyanakkor gazdaságtörténeti perspektívából ez egy nagyon új feladat. Kérdés ezért, hogy a materiális világ finanszírozására kialakított finanszírozási intézményrendszer hogyan tudja kezelni az immateriális tőke egyre növekvő térnyerését, azaz hogyan tudja a vállalkozás megfinanszírozni az immateriális tőke építését. Az értekezés kutatásának középpontjában a kis- és középvállalatok finanszírozási szerkezete áll. A finanszírozási szerkezetre ható különböző változókat vizsgáltam, a vállalkozás méretét, innovációs sajátosságait, székhelyországát, iparágát valamint azt, hogy léteznek-e a forrásszerkezet szempontjából jól beazonosítható KKV klaszterek. Mindezt elsősorban vállalkozói attitűdök alapján tettem, de ez kiegészítésre került egy rövidebb, KKV-k pénzügyi beszámolóin alapuló elemzéssel is. A vizsgálatok klaszterelemzéssel valamint kisebb mértékben statisztikai és ökonometriai vizsgálatokkal készültek. A szakirodalomban sok olyan tanulmánnyal találkozni, amelyek a vállalatok hiteleinek aktuális mértékét magyarázzák és ehhez a vállalat korát, eszközeit, a gazdaság egyéb mutatószámait (GDP, infláció, stb.), a tőkeáttételt és esetleg a csődök számát alkalmazzák. A kutatásom kiegészíti a KKV szektor forrásösszetétel-elemzésének kutatását a döntéshozói attitűdök szerepével. A releváns szakirodalom alapján a matematikai, statisztikai jellegű racionalitás mellett a vállalkozók és vállalkozások attitűdjeit, személyiségjegyeit is vizsgáltam abból a perspektívából, hogy ezek milyen hatással vannak egy adott szektor, klaszter vagy egy egész ország gazdasági struktúrájára és növekedésére. Kutatásaim során azt találtam, hogy az immateriális tőke fogalomrendszere még kialakulóban van, leginkább az attitűd vagy kulturális jellegű immateriális eszközöket övezi bizonytalanság. A vállalkozóról, vállalkozásról illetve annak társadalmi szerepéről számos elméleti és gyakorlati definíció született több tudományterület részéről is. Ezek meghatározó arányban tartalmaznak olyan jellemzőket, melyek nehezen vagy egyáltalán nem számszerűsíthetőek. Ezek jelentős mértékben befolyásolják adott vállalkozó vagy vállalkozás sikerét, és meghatározóak ezért az értékteremtésben az immateriális tőke esetében is. A KKV-k finanszírozása egyre bizonytalanabb, egyre több olyan nehezítő tényező látszik, mely hátráltatja a vállalkozók értékteremtését. A vállalkozói attitűdöket, vállalkozási kultúrát a finanszírozási intézményrendszer nem tudja megfelelő szinten beépíteni a döntéshozatali eljárásrendekben, különösen a bankrendszer. Léteznek ugyanakkor olyan finanszírozási eszközök, melyek a KKV ilyen jellegű finanszírozás nehézségeinek megoldásában szerepet játszhatnak. A KKV-k forrásszerkezete összefüggésben van ország, szektor és / vagy egyéb klaszter-specifikus magyarázó változókkal, a hozamkörnyezettel, immateriális eszközökbe történő beruházásai mértékével és a vállalkozói attitűdökkel. A KKV szektor forrásszerkezete szerepet játszik a KKV szektor összesített finanszírozottságában, és hatása van makrogazdasági szinten is.