Közös környezetünk és a globalizáció: árnyak és remények

Abstract

A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó Zrt. igazgatója Az ajánlás ("fülszöveg"): A globalizáció már eddig is rendkívül nagy és kockázatos hatással volt a földi környezetre, amely a társadalmak közös otthona, és amelynek állapotától, erőforrásaitól függ a jelen és a jövő nemzedékek élete, életminősége. E kötet szerzője áttekinti a tágan értelmezett környezeti globalizációs folyamat kibontakozását, az okok és a veszélyes következmények feltárását, a nemzetközi tudományos és politikai együttműködés fejlődését. Bemutatja a főbb nemzetközi szervezeteket, programokat, megállapodásokat, értékeli azok hatékonyságát és levonja a legfontosabbnak tartott tanulságokat.A borítón a témakörrel foglalkozó világtalálkozók jelképei

A fenntartható fejlődés indikátorai a statisztikai rendszerekben

“…A szegénység felszámolása (1), az éhezés megszüntetése (2), az egészség és jóllét (3), a minőségi oktatás (4), a nemek közötti egyenlőség (5), illetve az egyenlőtlenség csökkentése (10) célok inkább társadalmi problémákra fókuszálnak. A tiszta víz és alapvető köztisztaság (6), a megfizethető és tiszta energia (7), a fenntartható városok és közösségek (11), a felelős fogyasztás és termelés (12), a fellépés az éghajlatváltozás ellen (13) az óceánok és tengerek védelme (14) és a szárazföldi ökoszisztémák védelme (15) célok a környezeti aspektusokat képviselik erőteljesebben, míg a tisztességes munka és gazdasági növekedés (8), valamint az ipar, innováció és infrastruktúra (9) célok a gazdasági fenntarthatóságot. A béke, igazság és erős intézmények (16) célja a jogi és intézményi háttérrel, a partnerség a célok eléréséért (17) célok a finanszírozással, nemzetközi fejlesztéssel foglalkozik.…”

“…A fenntartható fejlődés fogalma fokozatosan érlelődött ki, de a leginkább közismert eredeztetése az 1987. évi Brundtland jelentés, és az arra épülő, 1972-es Stockholmi Konferencián lefektetett cselekvési terv, melynek előrehaladásáról azóta is a Riói Konferenciák sorozatán értekeznek a programban részt vevő országok. A teljes nemzetközi politikai folyamatot átszőtte a fejlesztés vs. fejlődés dilemmája (Faragó, 2022). Kezdetben a fejlett államok a zöldgazdaság elveit propagálva szorították háttérbe a társadalmi vonatkozásokat.…”