A munkagazdaságtan szakirodalma a munkanélkü-liség ciklikusságát jellemzően két, folyamattípusú vál-tozó eredőjére bontja fel: a munkanélküli státusba kiés beáramlási arányok változására, azaz azt vizsgálja, miként változik a munkanélkülivé válók és az állást találók aránya a teljes gazdasági ciklus során. Az emlí-tett két változó munkanélküliségre gyakorolt hatása, valamint azok kontra-, illetve prociklikussága kapcsán a szakirodalomban heves vita alakult ki, melyet Shigeru Fujita eredményei tudtak végérvényesen lezárni. A tanulmány egyrészt a vita ismertetésén túl -Fujita előjelmegkötés melletti SVAR-(structural vector autoregressive -strukturális vektorautoregressziós) modelljének segítségével -bemutatja, hogy az annak lezárását jelentő eredmények hosszabb és relevánsabb idősorok alkalmazása esetén is fennáll-nak. Másrészt a magyar nyelvű szakirodalomban első-ként -a KSH (Központi Statisztikai Hivatal), illetve az NFSZ (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat) adatsorainak felhasználásával -teszteli a modell megfelelőségét a hazai adatok esetében. Összeveti az egyesült álla-mokbeli és a magyar idősorok alapján kapott eredmé-nyeket, amelyek Fujita számításait támasztják alá: a munkanélküliségi ráta változását egyaránt vezérli a beáramlási tényező kontraciklikus és a kiáramlási té-nyező prociklikus volta is. Az is kimutatható, hogy a munkaerőpiacot érő sokk erősebben és hosszabban elnyúlva érintheti a magyarországi munkanélküliségi rátát az egyesült államokbelihez képest.
TÁRGYSZÓ:Munkagazdaságtan. SVAR-modell. Munkanélküliség.