Magyar szürke szarvasmarha, szántóból kialakított legelő természetvédelmi gyepgazdálkodási vizsgálata Csákvár melletti „szűzföld” területén

Abstract

Vizsgálataink során egy eredetileg legelőből feltöréssel szántóvá alakított, majd ezt követve újra legeltetett terület növényzetét, botanikai összetételét és gyepgazdálkodási értékét vizsgáltuk. A mintaterület a Zámolyi-medencében található ún. ”Szűzföld” 160 ha-os területe Csákvár mellett, amelyen 2009-ben magyar szürke szarvasmarhákkal legeltetés indult el. A terület növényzeti változását 1998-tól kísértük végig, 6 évente végeztünk felvételezéseket (1998, 2015, 2021). Minden gyeptípusban 6-6 cönológia felvételt készítettünk, ahol a mintaterületekben előforduló fajokat, valamint azok borítási értékeit adtuk meg. A vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy a feltört területen a legeltetési rendszer kialakításával a növényzet természetvédelmi, cönológia és gyepgazdálkodási szempontból milyen irányban fejlődik. Mennyire volt sikeres a magyar szürke szarvasmarhákkal történő legeltetés?Az eredmények alapján elmondható, hogy a gyep sokkal mozaikosabbá vált, el tudtuk különíteni (2015, 2021) az üdébb és szárazabb fekvésű területek állományfoltjait. A legeltetés előrehaladtával a fajszám nőtt és a diverzitás is emelkedett, és a két elkülönített gyeptípus közül a nedvesebb, üdébb területek diverzitása volt a magasabb.A területen a gyepgazdálkodási szempontból fontos pázsitfüvek mennyisége – a fajszámot és a borítási értékeket is figyelembe véve – nőtt, valamint a pillangósok mennyisége is jelentősebb lett. A szárazabb területek domináns faja a Festuca pseudovina volt, míg az üdébb foltokban az Agrostis tenuis, A. stolonifera vált dominánssá. Az életformák alapján, elsősorban a Pignatti-féle kategóriák szerint a terület nincs túllegeltetve, a kúszó szárú és a tőlevélrózsás növények nem váltak meghatározóvá. A természetvédelmi értékelések alapján a terület növényzetének összetétele jelentősen eltolódott a természetes gyepek fajainak az irányába.A legeltetés során így az egységes kaszáló 1998-ban alapvetően gyomokkal volt jelentősen fedve, ami a vizsgált 23 év alatt nem csak természetvédelmi és gyepgazdálkodási szempontból értékesebb területté vált, hanem ez az állapot stabilizálódott is, amit a diverzitási értékek is megerősítenek.A vizsgált területen a gyepkezelési gyakorlat, a magyar szürke szarvasmarhákkal történő legeltetés mindkét szempontból, természetvédelmi és gazdálkodási szempont szerint is sikeres volt.

Precíziós technológiák alkalmazása a gyepgazdálkodásban

“…A precíziós mezőgazdaság gyep-és legelőgazdálkodásban történő megvalósításának megtérülési ideje olyan tényezőktől függően változik, mint a gazdaság nagysága, a kezdeti beruházás és az elért költségmegtakarítás. Azonban általánosságban elmondható, hogy sok gazdálkodó és vállalkozás számíthat arra, hogy 1-3 éven belül megtérül befektetése [17] [18].…”

Kaszálás és legeltetés felhagyásának hatása a badacsonytördemici üde fekvésű gyepterületek vegetációjára

“…A jelen munkában egy olyan nedves fekvésű terület vegetációjának elemzése történik, ahol 2010-ig intenzív használat, magyar szürke szarvasmarhával történő legeltetés és kaszálás folyt, amit felhagytak (Szentes et al, 2009b). A területet felhagyták, magára hagyták, és így alkalom adódott arra, hogy az eltelt tíz év alatt bekövetkezett változásokat felmérjük, értékeljük és összehasonlítsuk a két időszak eredményeit.…”

A villanypásztor két oldalán

“…A gyepterületek növelése érdekében visszagyepesítési törekvéseknek is lehetünk tanúi, melyek nagyban elősegítik a gyepterületek kezelését, fenntartását és kialakítását (Penksza et al, 2007(Penksza et al, , 2008Penksza, 2009a, b;Szentes et al, 2007Szentes et al, , 2008Szentes et al, , 2009Kiss et al, 2011). A természetvédelmi gyakorlatban a legeltetés az egyik leginkább alkalmazott gyakorlat, amelynek gazdasági eredményei is vannak, sőt mozgatórúgója is lehet (Deák et al, 2016(Deák et al, , 2020Ordas et al, 2011;Török et al, 2014Török et al, , 2018Penksza et al, 2013Penksza et al, , 2021Penksza et al, , 2022Magyar et al, 2017;Szabó et al, 2010Szabó et al, , 2011. Leginkább magyar szürke szarvasmarhával végeznek legeltetést, de a magyar tarka-vagy húsmarhával is történik (Járdi et al, 2017(Járdi et al, , 2021T-Járdi et al, 2022;Fűrész et al, 2022;Hajnáczki et al, 2021;Kovácsné Koncz et al, 2017;Tasi et al, 2014;Halász et al, 2015;Kárpáti et al, 2004).…”

“…Az utóbbi időben a házi vízibivallyal történő legeltetés is terjed. A Zámolyi-medencében erre vonatkozóan már közel 10 éves tapasztalat van, amelyet már több publikációban is (Uj et al, 2013a(Uj et al, , b, 2014Penksza et al, 2021Penksza et al, , 2022aFűrész et al, 2022) közöltek, melyek szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy az addigi gyakorlat gyepgazdálkodási szempontból előnyös volt az eltérő vegetáció típusokban is.…”

“…A fenntartható tájhasználati módok közül a legeltetés ösztönzése az ökológiai értékek megőrzésén túl az egyre inkább nagyobb mértékben terjeszkedő inváziós növényfajok visszaszorításában is szerepet játszhat, amelyben a vízibivaly alkalmazható (Uj et al, 2013a(Uj et al, , 3b, 2014Penksza et al, 2021Penksza et al, , 2022aFűrész et al, 2022;Besnyői et al, 2012a, b).…”