Married, cohabiting, and divorced marital status and mental health

Abstract

Elméleti háttér: A mentális egészséggel kapcsolatos kutatásokban a családi állapot gyakran kontrollváltozóként szerepel. Ez azt mutatja, hogy a pszichés egészség függ attól a családi státustól, ami a mindennapi élet egyik keretét adja. A családi állapot és fõleg a párkapcso lat minõsége szerepet játszik a pszichés jóllét alakulásában. Cél: Tanulmányunkban a csalá di állapot (házas, élettársi kapcsolatban élõ, elvált) és a mentális egészségi állapot összefüg géseit vizsgáljuk a Hungarostudy 2006 keresztmetszeti mintáján. Összesen 3293 fõ adatait elemezzük. Módszerek: A házastársi és az élettársi kapcsolatban élõk csoportját a Rövidített Stockholm Házastársi Stressz Skála segítségével magas és alacsony házastársi stresszel jellemezhetõ csoportokra bontottuk, annak érdekében, hogy megnézzük, vajon a házas társi/élettársi kapcsolat minõsége befolyásoljae a mentális egészségi állapotot. A mentális egészség mutatóiként a szubjektív jóllét és a társas stressz szintjét, a depressziós és szoron gásos tüneteket, illetve az öngyilkossági gondolatok meglétét vizsgáltuk. Eredmények: Vizs gálatunk szerint a legjobb pszichés egészségmutatóik a jó házasságban és jó élettársi kapcso latban élõknek vannak. E csoportoknak szignifikánsan jobb az általános pszichés állapotuk, kevésbé depressziósak, kevésbé szoronganak, alacsonyabb a társasstresszszintjük, és ke vesebbszer merül föl körükben az öngyilkosság gondolata. Ezzel szemben a rossz házas ságban és rossz élettársi kapcsolatban élõknek a legrosszabbak a pszichés egészségmuta tóik. Következtetések: A jó minõségû házastársi/élettársi kapcsolat fontos szerepet tölthet be a mentális egészség megõrzésében.Kulcsszavak: családi állapot, mentális egészségi állapot, házastársi/élettársi kapcsolat minõsége, stressz * Levelezõ szerzõ: Kovács Éva, 1086 Budapest, Dankó u. 9-11.

Kiégésszindróma a magyar szülésznők körében 2014-ben és 2022-ben

“…A társ hiánya megnövelte az esélyt a kiégésre a deperszonalizáció dimenziójában, de ez a hatás csak a 2014. évi mintában volt kimutatható. Tudott, hogy a család általában fontos védőfaktor [21], melyet a kiégés vonatkozásában is igazolt a 2014. évi adatfelvételünk. Elgondolkodtató, hogy a 2022. évi eredmények ezt már nem támasztották alá, ennek magyarázata további vizsgálatot igényel.…”