Bevezetés: A kiégés jelenségének legtöbbször vizsgált területe
az egészségügy, tekintettel arra, hogy az egészségügyi dolgozók lelki egészsége
jelentős mértékben befolyással van az általuk gondozott/ápolt személyek lelki
egészségére. Célkitűzés: Tanulmányunk célja volt, hogy a
2014-ben és a 2022-ben végzett adatfelvételek alapján megvizsgáljuk, történt-e
változás a szülésznők kiégését jellemző dimenziókban, illetve hogyan alakultak a
kiégés, valamint az azt befolyásoló egyéni tényezők és munkakörülmények közötti
összefüggések. Módszer: Az anonim, önkéntes alapú, kérdőíves
felmérésre kizárólag szülészeti osztályokon dolgozó szülésznők körében került
sor a kiégést jelző Maslach Burnout Inventory kérdőívvel, illetve a válaszolók
demográfiai jellemzőire és munkakörülményeire vonatkozó kérdések
felhasználásával. A kiégés és a válaszadók jellemzői közötti összefüggések
feltárására többváltozós ordinális logisztikai regressziót alkalmaztunk, az
összefüggéseket esélyhányadosokkal jellemeztük. Eredmények: A
kiégést jellemző dimenziók közül 2022-ben a deperszonalizációban nem
tapasztaltunk változást, de az érzelmi kimerülésben és a személyes
hatékonyságcsökkenésben egyaránt szignifikánsan gyakoribb volt a súlyosabb
szintű kiégés, mint 2014-ben. 2014-ben 224, 2022-ben 152 szülésznő válaszait
értékeltük. A befolyásoló tényezőket vizsgálva a kiégés súlyosabb szintje
szignifikánsan összefüggött 2014-ben a rosszabb vélt egészséggel, a
társnélküliséggel, a dohányzással, az egészségügyben eltöltött rövidebb idővel,
a nagyobb lélekszámú városi munkahellyel, a túlterheltség és az elégedetlenség
érzésével. Ettől eltérően 2022-ben a fiatalabb életkorral, a dohányzással, az
egészségügyben eltöltött rövidebb idővel, a túlterheltség, az elégedetlenség és
a meg nem becsültség érzésével függött össze a kiégés súlyosabb szintje. A
tényezők együttes hatását vizsgálva, az egészségfejlesztési előadás
meghallgatására való hajlandóság és a mellékállásban dolgozás is szignifikáns
hatást mutatott a kiégésre 2022-ben. Megbeszélés: A szerzők
megtárgyalják a szülésznők kiégésében bekövetkezett változásnak, valamint a
kimutatott összefüggéseknek a lehetséges okait. Következtetés:
A szülésznők körében Magyarországon elsőként végzett kiégésvizsgálat eredményei
rámutatnak arra, hogy a családbarát szülészet működtetéséhez nélkülözhetetlen a
szülésznők munkakörülményeinek javítása. A fentieken túl a kiégés megelőzéséhez
a képzésben és a továbbképzésben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a vizsgálatban
talált kockázati tényezők prevenciójára. Orv Hetil. 2023; 164(40):
1592–1599.