A pozitív pszichológiában az ún. humán erôsségek és adaptációt szolgáló karakterjegyek között tartjuk számon a spiritualitást. A serdülôkori spiritualitásnak különösen nagy jelentôsége van, hiszen hatékony védôfaktor és fejlôdéstani erôforrás. Jelen tanulmányunkban ezért azt vizsgáltuk, hogy a spirituális jóllét miként függ össze a mentális egészség két mutatójával, a depressziós tünetegyüttessel és az élettel való elégedettséggel. Kérdôíves adatfelvételünk során 656 szegedi középiskolást kérdeztünk meg (életkoruk 14-21 év, átlag = 16,5 év, szórás = 1,5 év, a minta 49,1%-a lány). A függô változóként szereplô depressziós tünetegyüttes és az élettel való elégedettség, valamint a független változóként alkalmazott spirituális jóllét mutatói (vallási és egzisztenciális jóllét) közötti összefüggések elemzéséhez többváltozós lineáris regresszióelemzést (stepwise módszert) alkalmaztunk, a modellbe olyan egyéb potenciális védôfaktorokat is bevonva, mint az optimizmus és a belsô/külsô kontroll. A kétoldalú kapcsolatokat jellemzô korrelációs együtthatók megerôsítik az optimizmus és a belsô kontroll, valamint az egzisztenciális jóllét összefüggését az alacsonyabb depressziópontszámmal és az élettel való elégedettség nagyobb mértékével.A többváltozós elemzés szerint a depresszió legerôsebb prediktora az optimizmus, amit az egzisztenciális jóllét követ; az élettel való elégedettség esetében a sorrend fordított. Emellett a külsô kontroll nemcsak depresszióra hajlamosít, hanem rontja az élettel való elégedettséget is. Eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy azok a serdülôk, akik optimisták, választ találnak az egzisztenciális kérdésekre, és nem a külsô kontrollban bízva hozzák döntéseiket, kevésbé hajlamosak depresszióra és életükkel is elégedetteb-