Meaning in Life: Is It a Protective Factor for Adolescents’ Psychological Health?

Brassai, László; Pikó, Bettina; Steger, Michael F.

doi:10.1007/s12529-010-9089-6

Cited by 281 publications

(198 citation statements)

References 36 publications

(65 reference statements)

Supporting

Mentioning

173

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Yet, despite exposure to severe hardship, some individuals seem to be resilient to stress and thus protected against its adverse health effects. In study 5 by Brassai et al, the focus is on coherent meaning as a protective factor for health risk behaviors and psychological health in a largely unstudied population of adolescents in Romania [8]. In line with previous research, meaning in life appeared to serve as a protective factor against several health risk behaviors and poor psychological health among the studied adolescents.…”

supporting

confidence: 55%

See 1 more Smart Citation

Social Determinants of Health at Different Phases of Life

Toivanen

Modin

2011

Int.J. Behav. Med.

View full text Add to dashboard Cite

supporting

confidence: 55%

“…Within the framework of social determinants of health the aim of the Editorial for this issue of International Journal of Behavioral Medicine is to emphasize six studies of psychological and social conditions under different phases of life in relation to a number of health-related outcomes as illustrated in Fig. 2 [3][4][5][6][7][8].…”

mentioning

confidence: 99%

Social Determinants of Health at Different Phases of Life

Toivanen

Modin

2011

Int.J. Behav. Med.

View full text Add to dashboard Cite

“…Ugyanakkor lát-hatjuk, hogy a spirituális kérdések jelentôsége napjaink társadalmában is kiemelten fontos és az életminôség, a jóllét meghatározó eleme, amely be-folyásolja önmagunkhoz és másokhoz, az élet értelméhez és valamilyen transzcendens hatalomhoz való viszonyunkat (Gomez & Fisher, 2003;Tsuang és mtsai, 2007). Az élet értelmének keresése serdülôkorban külö-nösen meghatározó, hiszen ebben a korban az identitásfejlôdéssel össze-függésben a figyelem gyakran fókuszál olyan kérdésekre, mint az élet ér-telme vagy a személyes élet célja (Brassai, Pikó, & Steger, 2011). George és munkatársai felvetik, hogy az élet értelmébe vetet hitnek és az életcélok meglétének (azaz az egzisztenciális jóllétnek) serdülôkorban olyannyira kitüntetett szerepe van, hogy egyfajta mediátorként mûködhet a vallás/ spiritualitás és az egészség kapcsolatában (George, Ellison, & Larson, 2002).…”

Section: Megbeszélésunclassified

Spirituality — religion — health. Youth’s mental health in light of the indicators of spiritual well-being

Pikó¹,

Kovács²,

Kriston³

2011

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika

View full text Add to dashboard Cite

A pozitív pszichológiában az ún. humán erôsségek és adaptációt szolgáló karakterjegyek között tartjuk számon a spiritualitást. A serdülôkori spiritualitásnak különösen nagy jelentôsége van, hiszen hatékony védôfaktor és fejlôdéstani erôforrás. Jelen tanulmányunkban ezért azt vizsgáltuk, hogy a spirituális jóllét miként függ össze a mentális egészség két mutatójával, a depressziós tünetegyüttessel és az élettel való elégedettséggel. Kérdôíves adatfelvételünk során 656 szegedi középiskolást kérdeztünk meg (életkoruk 14-21 év, átlag = 16,5 év, szórás = 1,5 év, a minta 49,1%-a lány). A függô változóként szereplô depressziós tünetegyüttes és az élettel való elégedettség, valamint a független változóként alkalmazott spirituális jóllét mutatói (vallási és egzisztenciális jóllét) közötti összefüggések elemzéséhez többváltozós lineáris regresszióelemzést (stepwise módszert) alkalmaztunk, a modellbe olyan egyéb potenciális védôfaktorokat is bevonva, mint az optimizmus és a belsô/külsô kontroll. A kétoldalú kapcsolatokat jellemzô korrelációs együtthatók megerôsítik az optimizmus és a belsô kontroll, valamint az egzisztenciális jóllét összefüggését az alacsonyabb depressziópontszámmal és az élettel való elégedettség nagyobb mértékével.A többváltozós elemzés szerint a depresszió legerôsebb prediktora az optimizmus, amit az egzisztenciális jóllét követ; az élettel való elégedettség esetében a sorrend fordított. Emellett a külsô kontroll nemcsak depresszióra hajlamosít, hanem rontja az élettel való elégedettséget is. Eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy azok a serdülôk, akik optimisták, választ találnak az egzisztenciális kérdésekre, és nem a külsô kontrollban bízva hozzák döntéseiket, kevésbé hajlamosak depresszióra és életükkel is elégedetteb-

show abstract

“…As used herein, the issue of possible quantitative measuring of the meaning of life never comes up, however, the qualitative particularity of the meaning of life's content (Dezutter et al, 2014), its correlation to the psychological health and well-being (Brassai et al, 2011;Debats, 1996), to the mental states (Prokhorov, 2009), cross-cultural differentials in the meaning of life and axiological structures of personality (Salikhova, 2013) have already been all-sided explored.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Correlation of Meaningfulness of Life to Psychological Time in Personality

Salikhova¹

2014

ASS

View full text Add to dashboard Cite

The article considers the issue of correlation between the meaning of life and psychological time of a personality, while the temporal distribution of the meaningful constituents in the human life is a very important aspect of the meaning of life. The specific issue concerning the ratio of the meaning of life's quantitative aspect manifested by means of its meaningfulness' level to some peculiar characteristics of the personality's psychological time was raised within the frames of the denoted problem. The aim of the present empirical research was to reveal the above mentioned correlation. The level of the meaningfulness of life was determined applying the Life-Purpose Orientations Questionnaire (LPO) that consists of five factors: goals in life, emotional intensity of life, self-actualization satisfaction, life locus of control, Ego locus of control. The parameters of the psychological time were estimated using the Estimation of Five-Year Intervals Method (EFI) that reveals the life way by means of its perceived efficiency's temporal dynamics. The current research surveyed the postgraduate students of the Kazan Federal University (n=140). The obtained findings reported that the level of the meaningfulness of life and such a parameter of the personality's psychological time, as a developmental age, demonstrate no interconnections: the surveyed, who are psychologically either younger, or older than their chronological age is, equally estimate their life as meaningful. At that, quantitative data on the meaningfulness of life are closely interconnected to other characteristics estimated by means of the EFI method to both the actualization and emotional intensity of life. The peculiarities of interconnections between the criteria of the meaningfulness of life and parameters of actualization and general emotional intensity of life for men and women were also detected. The men better evaluate the emotional intensity of both the past and future of their life at higher level of the meaningfulness of life. The women with the higher level of the meaningfulness of life better estimate its eventual intensity in the future, while they evaluate their past as poorer for events.

show abstract

Meaning in Life: Is It a Protective Factor for Adolescents’ Psychological Health?

Abstract: In Romanian adolescents, meaning in life is a protective factor against health risk behaviors and poor psychological health.

Cited by 281 publications

References 36 publications

Social Determinants of Health at Different Phases of Life

Social Determinants of Health at Different Phases of Life

Spirituality — religion — health. Youth’s mental health in light of the indicators of spiritual well-being

Correlation of Meaningfulness of Life to Psychological Time in Personality

Contact Info

Product

Resources

About