Mentődolgozók és mentőtiszthallgatók halállal és haldoklással kapcsolatos attitűdjének összehasonlító vizsgálata

Abstract

Bevezetés: A sürgősségi betegellátás dolgozói nap mint nap szemtanúi a haldoklás és a halál élményének. Célkitűzés: A vizsgálat célja a jelenlegi és jövőbeli mentődolgozók körében a halálfélelem és az azt befolyásoló tényezők felméré-se és összehasonlítása. Módszer: A kvantitatív, keresztmetszeti, összehasonlító vizsgálat 106 fő részvételével készült (mentődolgozó 45 fő, mentőtiszthallgató 61 fő). Az adatgyűjtés önkéntes alapon, anonim módon, kérdőíves mód-szerrel történt, a Neimeyer és Moore-féle Multidimenzionális Halálfélelem Skála és saját szerkesztésű kérdések segít-ségével. Az adatokat leíró és matematikai statisztikai próbák (T-próba, ANOVA-elemzés és korrelációanalízis) segít-ségével elemezték. Eredmények: A tanulók félelme nagyobb volt a "Jelentős társak féltése" faktorban (p = 0,001). Erőteljesebb félelmet mutattak azok a női hallgatók, akik városban éltek, magasabb iskolai végzettségük volt (p = 0,036), az egyedülállók (p = 0,046), akik még nem láttak haldoklót (p = 0,017) és akik még nem voltak szemtanúi halál bekövetkeztének. A mentődolgozók közül erőteljesebb félelem jellemezte a faluban lakókat, a partnerkapcsolatban élőket (p = 0,027), az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőket (p = 0,041) és akik régebb óta dolgoztak. Következtetések: A jelenlegi és a leendő mentődolgozók halálfélelmének mértékében nincs számottevő különbség. Nagyon fontos a gyakorlatorientált oktatás, továbbá a hallgatók képzési programjába be kell építeni a halállal és a haldoklással kapcsolatos képzést is. Orv. Hetil., 2015, 156(40), 1618-1624. Kulcsszavak: halálfélelem, MFODS, mentődolgozók, mentőtiszthallgatók Comparative analysis of attitudes of ambulance personnel and paramedic students regarding death and dyingIntroduction: The emergency care staff witness the experience of dying and death on a daily basis. Aim: The aim of the study was to evaluate and compare the current and future ambulance personnel's fear of death and its infl uencing factors. Method: Quantitative, cross-sectional comparative study was conducted including 106 participants (active rescue ambulance personnel, n = 45 persons; paramedic students, n = 61). A voluntary, anonymous questionnaire survey method (the Neimeyer-Moore Multidimensional Fear of Death Scale) was used for data collection. The data were analyzed using descriptive and mathematical statistical tests (T-test, analysis of variance). Results: The students had a greater fear in the "Fear for Signifi cant Others" factor (p = 0.001). Students showed stronger fear who lived in cities, had higher educational qualifi cations, who where women (p = 0.036), singles (p = 0.046), those who have not seen a dying person (p = 0.017) and those who were never witnessed death. Greater fear characterized the ambulance personnel who were village residents, those living in a partnership (p = 0.027), those with lower educational level (p = 0.041) and those who had been working for a longer time. Conclusions: There is no signifi cant difference between the levels of fear of death of the present and futur...