Miocene volcanism in the Oaş–Gutâi Volcanic Zone, Eastern Carpathians, Romania: Relationship to geodynamic processes in the Transcarpathian Basin

Kovacs, Marinel; Seghedi, Ioan; Yamamoto, Masatsugu; Fülöp, Alexandrina; Pécskay, Zoltán; Jurje, Maria

doi:10.1016/j.lithos.2017.09.027

Cited by 14 publications

(9 citation statements)

References 47 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Tischler et al () claimed kinematic linkage and active NW‐SE extension along the MFHZ and its eastward continuation along the BVF (Bogdan‐Voda Fault) during the same time period (~12–10 Ma) (Figure ). Kovacs et al () linked the ~11.9–9.2 Ma intermedier intrusions to the same extensional deformation of the BVF. In this scenario, active deformation and magmatism are strongly similar along Pannonian and Transylvanian fault system.…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 96%

“…The final stage of volcanism in both fields is represented by basaltic intrusions (e.g. Downes et al, ; Kovacs et al, ). This magmatic evolutionary trend, that is, starting with felsic, followed by intermediate and finished with more mafic (basaltic) magmas could be a general feature during this period in the Carpathian–Pannonian region and reflect the progressive thinning of the lithosphere accompanied with more asthenosphere‐derived magmas (Harangi, Downes, Thirlwall, & Gméling, ).…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

“…Tischler et al (2007) claimed kinematic linkage and active NW-SE extension along the MFHZ and its eastward continuation along the BVF (Bogdan-Voda Fault) during the same time period (~12-10 Ma) ( Figure 1). Kovacs et al (2017) linked the ~11.9-9.2 Ma intermedier intrusions to the same extensional deformation F I G U R E 1 1 Summary table of the main volcanic and tectonic events in the Carpathian-Pannonian Region modified and complemented after Harangi & Lenkey (2007). The orange line in the Volcanic Events indicates the interval of the changed volcanic activity in the Polgár Volcanic Field (PVF).…”

Section: Tectonic Consequencesmentioning

confidence: 99%

See 2 more Smart Citations

Variation in style of magmatism and emplacement mechanism induced by changes in basin environments and stress fields (Pannonian Basin, Central Europe)

et al. 2018

View full text Add to dashboard Cite

The development of high‐resolution 3D seismic cubes has permitted recognition of variable subvolcanic features mostly located in passive continental margins. Our study area is situated in a different tectonic setting, in the extensional Pannonian Basin system (central Europe) where the lithospheric extension was associated with a wide variety of magmatic suites during the Miocene. Our primary objective is to map the buried magmatic bodies, to better understand the temporal and spatial variation in the style of magmatism and emplacement mechanism within the first order Mid‐Hungarian Fault Zone (MHFZ) along which the substantial Miocene displacement took place. The combination of seismic, borehole and log data interpretation enabled us to delineate various previously unknown subvolcanic‐volcanic features. In addition, a new approach of neural network analysis on log data was applied to detect and quantitatively characterise hydrothermal mounds that are hard to interpret solely from seismic data. The volcanic activity started in the Middle Miocene and induced the development of extrusive volcanic mounds south of the NE‐SW trending, continuous strike‐slip fault zone (Hajdú Fault Zone). In the earliest Late Miocene (11.6–9.78 Ma), the style of magmatic activity changed resulting in emplacement of intrusions and development of hydrothermal mounds. Sill emplacement occurred from south‐east to north‐west based on primary flow‐emplacement structures. The time of sill emplacement and the development of hydrothermal mounds can be bracketed by onlapped forced folds and mounds. This time coincided with the acceleration of sedimentation producing poorly consolidated, water‐saturated sediments preventing magma from flowing to the paleosurface. The change in extensional direction resulted in change in fault pattern, thus the formerly continuous basin‐bounding strike‐slip fault became segmented which could facilitate the magma flow toward the basin centre.

show abstract

Section: Discussionmentioning

confidence: 96%

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

Section: Tectonic Consequencesmentioning

confidence: 99%

See 1 more Smart Citation

Variation in style of magmatism and emplacement mechanism induced by changes in basin environments and stress fields (Pannonian Basin, Central Europe)

et al. 2018

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Az 1990-es évek eleje fordulópont volt a magmás folyamatok értelmezésében, mivel egyre jobban elterjedtek a nagy pontosságú nyom elem és radiogén izotóp összetétel meghatározások és az ugyanebben az időben zajlott politikai változások lehetővé tették azt, hogy a térség szakemberei külföldi tanul mány utak során már saját maguk végezhessenek geokémiai anali tikai vizsgá latokat. A nagy pontosságú kőzetösszetétel-adatok olyan geokémiai adatbázist teremtettek meg (EMBEY-ISZTIN et al 1993;DOBOSI et al 1995;DOWNES et al 1995a, b;HARANGI et al 1995aHARANGI et al , b, 2001HARANGI et al , 2015MASON et al 1995MASON et al , 1996HARANGI 1999;KARÁTSON et al 2000KARÁTSON et al , 2001KARÁTSON et al , 2007SEGHEDI et al 2001SEGHEDI et al , 2004aSEGHEDI et al , b, 2005ROSU et al 2004;HARANGI & LENKEY 2007;KOVACS et al 2017;LUKÁCS et al 2018), amelyek elvezettek az új, most már kvantitatív geokémiai modelleken alapuló petrogenetikai értelmezések felé. E munkák mellett két átfogó értelmezés jelent meg (NEMCOK et al 1998, amelyekbe azonban még nem kerültek be geokémiai adatok, a következtetések elméleti meggondolások, a vulkáni képződ mények tér-és időbeli eloszlásán alapultak.…”

Section: Lemeztektonika éS Vulkáni Működés: Kvantitatív Modellek Feléunclassified

A Kárpát-Pannon térség neogén-kvarter vulkanizmusa és geodinamikai kapcsolata

Harangi¹,

Lukács²

2019

Földt. Közl.

View full text Add to dashboard Cite

A Kárpát-Pannon térség neogén-kvarter vulkáni működése szorosan kapcsolódik a térség geodinamikai fejlődéséhez. Horváth Ferenc professzor munkássága, ösztönzése nagy mértékben segített abban, hogy a magmaképződés eseményeit, a vulkanizmust igyekezzünk behelyezni a tágabb lemeztektonikai környezetbe. A lemeztektonika elmélete segít abban, hogy a vulkánok elhelyezkedését, a felszínre törő magma összetételét jobban megértsük. Horváth professzor jelentős szerepet játszott abban, hogy a dinamikus Föld globális modellje hazai szinten is elfogadást kapjon és élete végéig kereste az újabb és újabb magyarázatokat, hogy feltárjuk a Pannon-medence keletkezésének okát és a kapcsolódó földtani és geofizikai eseményeket. Az elmúlt 50 év tudományos munkái azonban rámutattak arra, hogy a lemeztektonika paradigmája nem alkalmazható rutinszerűen a vulkáni működés értelmezésében és a földtudományok különböző területeit integráló kutatások szükségesek bolygónk folyamatainak jobb megismeréséhez. A vulkanizmust a forrástól a felszínig kell megértenünk, azaz megtalálni a magmaképződés okát, a magma elhelyezkedését a földkéregbe, a magmatározóban zajló folyamatokat és azok időskáláját, a vulkánkitörések okait és a vulkáni működés lefolyását. A modern geokémiai analitikai módszerek elterjedésével és az ezekhez való hozzáféréssel jelentős mennyiségű, nagy pontosságú összetétel adat áll rendelkezésünkre, amit kiegészítenek az egyre nagyobb pontosággal meghatározott geokronológiai eredmények a vulkánkitörések idejére. Mindezek megteremtik az alapot, hogy a vulkáni működés okaira következtethessünk. Habár a petrogenetikai modellek egyre jobban finomodnak, azonban ezek újabb kérdéseket is felvetnek, perspektívát adva a további kutatásoknak.A Kárpát-Pannon térség neogén-kvarter vulkáni működését négy nagyobb csoportba oszthatjuk: (1) szilíciumgazdag magmák kitörése; (2) mészalkáli bazalt-andezit-dácit-riolit vulkanizmus; (3) alkáli bazalt és trachit vulkáni működés és (4) káli-ultrakáli vulkáni kitörések. Mindegyik magmás esemény esetében a fő befolyásoló tényező a litoszféra és ezen belül a földkéreg elvékonyodása volt. A riftesedés kezdetén andezit-dácit vulkánosság zajlott (19-20 Ma), a földkéregbe nyomuló magmák átfűtötték a litoszférát, megteremtve a lehetőséget többek között arra, hogy néhány millió évvel később jelentős (több ezer) térfogatú szilíciumgazdag magma alakítson ki kiterjedt magmatározó rendszert a Pannon-medence belső területén. A több szakaszban zajló kitörések 4000 km3-t meghaladó mennyiségű vulkáni hamuanyagot hoztak a felszínre, ami alapján a földkéregben ennek többszörös mennyiségű magmás anyaga helyezkedhetett el. Mindez nagymértékben befolyásolta a földkéreg termomechanikai állapotát. A szilíciumgazdag magmák kitörésének egyik fő időszaka 17,5-14,4 millió évvel ezelőtt volt, ami Európában, az elmúlt 20 millió év legnagyobb vulkánkitöréseit eredményezte. Az új cirkon U-Pb koradatok nem csak a kitörési korokat pontosították, hanem a vulkáni működéssel egyidejű blokkforgások idejét (16,8-17,1 Ma, illetve 15-16 Ma), továbbá a magmatározók fennállási idejét is. Ez utóbbiak szerint a szilíciumgazdag magmatározók több százezer éven keresztül létezhettek a földkéreg középső-felső részén. A vulkáni hamurétegek kulcsszerepet játszanak a Paratethys üledékgyűjtők rétegsorainak korrelációjában. A mészalkáli kőzetsorozatok látszólag a Kárpátok ívét követik, azonban a fúrás adatok és a szeizmikus szelvények értelmezései rámutatnak arra, hogy jelentős mennyiségben keletkeztek a Pannon-medence belső területein is. A felszínen megjelenő vulkáni komplexumok esetében a Pannon-medence északi részén húzódó szegmens számos különbséget mutat a keleti vulkáni ághoz képest, ami eltérő képződést sejtet. Az északi szegmens vulkáni területei alapvetően a Pannon-medence fő extenziós időszakában alakultak ki. Az elsődleges magmák kezdetben a korábbi szubdukciós események során átalakult (metaszomatizálódott) földköpeny-litoszféra részleges, nyomáscsökkenéses olvadása során jöttek létre, majd 13 millió év után egy markáns változás tapasztalható a kitörő magmák összetételében, ami a forrásterület megváltozására utal. Ekkor már túlnyomórészt az asztenoszféra-földköpeny olvadása hozta létre a magmákat és vezetett később az alkáli bazalt vulkanizmushoz. A keleti szegmens vulkáni működése időben később történt egy posztkollíziós környezetben, ahol a magmák kialakulásában és felnyomulásában fontos szerepet kapott a tektonikai környezet. Az egyre délebbre húzódó transztenziós szerkezeti mozgások okozhatták a vulkáni működés dél felé fiataladó jellegét. Az alkáli bazalt vulkáni működés fő időszaka 2-5 millió évvel ezelőtt volt, jóval a fő extenziós időszak után. A vulkáni mezők elhelyezkedése és a bazaltok kémiai összetételén alapuló petrogenetikai modellszámítások azt jelzik, hogy a magmák heterogén asztenoszféra-földköpeny kis mértékű olvadása során alakultak ki. A magmaképződésben kulcsszerepet játszhatott a Pannon-medence alatt anomálisan elvékonyodott litoszféra peremi részein indukált asztenoszféra kőzetanyag feláramlás. A káliumban dús magmák erősen metaszomatizált litoszféra földköpeny olvadása során alakultak ki, részben a fő riftesedési időszakban, részben az elmúlt 2 millió évben. A fiatal káli-ultrakáli vulkáni működés a Pannon-medence déli peremére koncentrálódik és egy nyugat-keleti csapású tektonikai zónához kapcsolódik. Ekkor friss asztenoszféra anyag feláramlás hőhatása okozhatta a metaszomatizált litoszféra kis mértékű olvadását. A Kárpát-Pannon térség vulkáni működésének fő időszaka 10-17 millió éve volt, azonban még a kvarterben is tucatnyi kitörés zajlott. A legfiatalabb vulkáni működés értékelése arra hívja fel a figyelmet, hogy a térség alatti asztenoszféra kőzettani felépítése olyan, hogy még jelenleg is képes olvadásra, azaz magma keletkezhet, továbbá a geodinamikai környezet több helyen is lehetőséget adhat magma felnyomulásra és vulkánkitörésre. Mindezek fontos további perspektívát adnak, hogy Horváth professzor szellemi örökségét követve igyekezzünk még jobban megérteni térségünk geodinamikai fejlődését és jelenlegi állapotát, beleértve a vulkáni működés kapcsolatát.

show abstract

“…The ore deposit is related to the Neogene post-collisional volcanism that occurred due to the complex interaction among Alcapa and Tisia-Getia terranes with the south-western edge of the European plate during Neogene [5][6][7]. It was structurally controlled by Dragos , Vodă transform fault [8,9], etc., which contributed to the channeling of the hydrothermal fluids.…”

Section: Geological Settingmentioning

confidence: 99%

Epithermal Bicolor Black and White Calcite Spheres from Herja Ore Deposit, Baia Mare Neogene Ore District, Romania-Genetic Considerations

et al. 2019

View full text Add to dashboard Cite

White, black, or white and black calcite spheres were discovered during the 20th century within geodes from several Pb-Zn ± Au-Ag epithermal vein deposits from the Baia Mare ore district, Eastern Carpathians, Romania, with the Herja ore deposit being the maiden occurrence. The black or black and white calcite spheres are systematically accompanied by needle-like sulfosalts which are known by the local miners as "plumosite". The genesis of epithermal spheres composed partly or entirely of black calcite is considered to be related to the deposition of calcite within voids filled by hydrothermal fluids that contain acicular crystals of sulfosalts, mostly jamesonite in suspension. The proposed genetic model involves gravitational concentration of sulfosalt acicular crystals towards the base of open spaces within paleochannels of epithermal fluid flow and the subsequent formation of calcite spheres by geochemical self organization of amorphous calcium carbonate that crystallized to calcite via vaterite.Romanian national patrimony mineral specimen. The specimen was stolen from its secure place during the night of January 25/26, 2014 and is still missing.

show abstract

Miocene volcanism in the Oaş–Gutâi Volcanic Zone, Eastern Carpathians, Romania: Relationship to geodynamic processes in the Transcarpathian Basin

Cited by 14 publications

References 47 publications

Variation in style of magmatism and emplacement mechanism induced by changes in basin environments and stress fields (Pannonian Basin, Central Europe)

Variation in style of magmatism and emplacement mechanism induced by changes in basin environments and stress fields (Pannonian Basin, Central Europe)

A Kárpát-Pannon térség neogén-kvarter vulkanizmusa és geodinamikai kapcsolata

Epithermal Bicolor Black and White Calcite Spheres from Herja Ore Deposit, Baia Mare Neogene Ore District, Romania-Genetic Considerations

Contact Info

Product

Resources

About