Molecular Sexing and Species Detection of Antlered European Hunting Game for Forensic Purposes

Abstract

Molecular sexing techniques are widely applied in conservation biology, although the range of forensically validated methods is fairly limited. The primary aim of this work was to develop forensically validated assays, using two PCR panels for sex and species assignment for the abundant antlered European game species: red deer (Cervus elaphus), roe deer (Capreolus capreolus) and fallow deer (Dama dama). Segments of the SRY and Amelogenin X/Y genes for sex determination, additionally species-specific cytochrome b regions for species detection were targeted and separately amplified in two multiplex reactions. These assays can reliably analyze trace amounts of DNA. The results of both can easily be visualized and interpreted practically, either on agarose gel or by capillary electrophoresis. These simple, fast molecular assays are able to affect the early-stage resolution of disputed or unsolved poaching cases, without the need of individualization or sequencing of forensic samples.

Molecular Genetic Approaches in Wildlife Conservation

“…Less complex and exact methods for sex and species identification in animals are essential for applications in wildlife monitoring, wildlife conservation, and forensics [26]. Genetic applications provide a platform for using applied tools for estimating the effective population size and also the study of the changes in population demography for organisms that are difficult to census using ecological techniques [27].…”

Wildlife Crime: Issues and Promising Solutions

“…In another paper, Zenke et al [ 3 ] developed and forensically validated a simple, fast, and cost-effective genetic assay to identify the species and sex of abundant European game species, including red deer Cervus elaphus , roe deer Capreolus capreolus , and fallow deer Dama dama . There has been a considerable amount of abuse inflicted on these antlered game species, so developing a new technique for the identification of their unidentifiable remnants was essential.…”

Special Challenges of Wildlife Forensics in Hungary

“…Kiemelendő, hogy a vadvilág sérelmére elkövetett cselekmények esetében sokkal nagyobbnak becsülhető a látencia, továbbá általánosságban az állatok sérelmére elkövetett emberi magatartások esetében nehéz az etikailag elítélendő, a jogilag tilalmazott és a büntetőjog által szankcionált magatartások közötti határvonalat meghúzni. A gyakorlatban eddig leginkább az alábbi magatartásokkal találkozhattunk: etikátlan vagy illegális vadászat, a lőtt vadak eltulajdonítása, a belőlük nyert derivátumok élelmiszercélú kereskedelme, trófeákkal kapcsolatos visszaélések, különböző gyógyhatásúnak kikiáltott szerek kereskedelme (Zenke, Egyed, Pádár & Kovács, 2015;Zenke, Egyed & Pádár, 2017;Zorkóczky, Lehotzky, Pádár & Zenke, 2021;Zenke, Zorkóczy, Lehotzky, Ózsvári & Pádár, 2022), Magyarországon fokozottan védett fajt érintő természetkárosítás (Zenke, Egyed, Kovács & Pádár, 2019), illetve mérgezés (Angyal, Farkasné & Halász, 2016;Deák, Juhász, Árvay & Horváth, 2020). Ezek a cselekmények több esetben túlnyúlnak hazánk országhatárain is.…”

“…Míg például a vadon élő állatokat érintő bűncselekményekben gyakran fellelhető, különböző szőrtípusok mikroszkópos vizsgálata például jól megőrződött szálakat igényel (Nishant, Vrijesh & Ajay, 2017), a szőrszálakból kinyert DNS vizsgálata jóval az állat elhullása után is eredményre vezethet (Pádár, Egyed, Kontadakis, Zöldág & Fekete, 2001). Magyarországon a non-humán igazságügyi genetika húsz éves múlttal rendelkezik (Pádár, Angyal, Egyed & Füredi et al, 2001), eddig az ország sajátosságaiból fakadóan elsődlegesen a trófeával bíró vadon élő állatokra koncentrált (Szabolcsi, Egyed, Zenke & Borsy et al, 2008;Szabolcsi, Egyed, Zenke & Pádár et al, 2014;Zenke, Zorkóczy, Lehotzky, Ózsvári & Pádár, 2022). A technológiai fejlődés, a teljes genom szekvenciális analízise felgyorsíthatja a genomiális adatok mennyiségét és elérhetőségét, illetve további lehetőségeket teremt a rossz minőségű vagy mesterségesen átalakított minták vizsgálatára.…”