Monitoring of the Hydrological Balance in the Area of the Kiskunság National Park Directorate

Abstract

-The aim of this paper is to show how hydrological measurements made in forests and grasslands can contribute to the conservation treatment of ecologically significant habitats. The study was carried out in three different forest stands and their surrounding grasslands in the area of the Kiskunság National Park Directorate between 2012 and 2015. Different methods were applied during the research of the water balance. The average values of canopy interception were 23% in the Scots pine stand and 19.2% in the grey poplar stand. Rainfall quantity, intensity, and dispersion as well as tree structure and health greatly influenced interception. The transpiration values were 205 mm in the coniferous stand, 405 mm in the deciduous stand, and 370 mm in the black locust stand. The water balance of the habitats show that the water uptake is much lower in the grasslands than it is in the surrounding forest stands. precipitation / soil moisture / interception / water balance / forest stands Kivonat -Hidrológiai vizsgálatok a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén. Jelen vizsgálat a különböző erdőállományokban és gyepterületeken végzett hidrológiai mérések alapján egészíti ki, támasztja alá az egyes ökológiai szempontból jelentős élőhelyek szakszerű természetvédelmi kezelését. A vizsgálatok a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén elhelyezkedő három erdőrészletben és közvetlen közelükben lévő gyepterületen folytak 2012-2015 között. Munkánk során különféle módszereket alkalmaztunk az élőhelyek vízháztartásának vizsgálatához. A koronaintercepció átlagos értéke az erdei fenyves állományban 23%, ezzel szemben a szürke nyáras állományban 19,2% volt. Az intercepció mértékét döntően befolyásolta a leérkező csapadék mennyisége, intenzitása, eloszlás és a faállomány szerkezeti jellemzői és egészségi állapota. A transpiráció értéke a tűlevelű állományban 205 mm, a nyáras faállományban 405 mm és az akácos állományban 370 mm volt. Az élőhelyek vízháztartásának vizsgálata során megállapítottuk, hogy a vizsgált tisztások vízfogyasztása jóval alacsonyabb, mint a mellette elhelyezkedő erdőállományoké.csapadék / talajnedvesség / intercepció / vízháztartás / erdőállományok *

The soil moisture regime and groundwater recharge in aged forests in the Sand Ridge region of Hungary after a decline in the groundwater level: an experimental case study

“…The reason for the conflicting results is that the water table dropped from 3-5 meters to almost 10 meters during the last couple of decades and the vegetation root systems could not adapt to this drastic decrease. This is corroborated by the results of other authors indicating that the maximum root depths are around 3.3 m based on the available direct and indirect data of the studied tree species (Bolla and Németh 2017;Kárász, 1986;Móricz et al 2016;Musters and Bouten,1999;Tóth et al, 2014).…”

“…Thus it was concluded that the water uptake of the forests is currently restricted to the unsaturated zone. This is due to the water table depth and the relatively shallow root system of the examined two tree species as Kárász (1986) found, that in the case of black locust, the bulk of the root system is in the upper 30 cm of the soil with some roots reaching the depth of 3 m. The diurnal cycles under the black locust were found at the maximum depth of 3.1 m by Móricz et al (2016), 3.2 m by Tóth et al (2014), and 2.5 m by Bolla and Németh (2017). Similar root zone depths (from 0.8 to 3.3 m) were measured by Musters and Bouten (1999) and Stokes et al (2002) under black pine.…”

“…Ensuring substantiated decisions in connection with highly complex systems such as local hydrological regimes under forests requires automated and long-term monitoring of the groundwater-soil-vegetation-atmosphere system. Examples of this type of research are the work of Bolla and Németh (2017), Gácsi (2000), and Móricz (2011). Unfortunately, the number of similar studies on Sand Ridge is small.…”

Az Erdőmérnöki Kar Tudományos Kiadványa

“…Hazánkban az ERTI talajvízmonitoring kúthálózatában (IJJÁSZ 1939) VITUKI Komlósi telep nevű kísérleti állomásán folytattak intenzív vizsgálatokat az evapotranszspiráció talajvízre gyakorolt hatását tanulmányozva (MAJOR 2002). Érdemes megemlíteni a TAKI (TÓTH et al 2014) az SOE Erdőmérnöki Kara (GRIBOVSZKI et al 2008 és az Erdészeti Tudományos Intézet talajvízzel kapcsolatos elemzéseit is (JÁRÓ-SITKEY 1995, MÓRICZ et al 2016, BOLLA-NÉMETH 2017, SZABÓ et al 2022, amelynek kapcsán különböző típusú erdőállományok hatását vizsgálták a talajvízszintekre vonatkozólag.…”

Az erdészeti tudományok története Magyarországon

“…Eme kutatási eredmények publikálása a vezető nemzetközi szaklapokban is lehetővé vált. A módszert számos vizsgálati ponton, eltérő körülmények között sikeresen alkalmazták elsősorban erdőállományok talajvízfelvételének becslésére (Móricz et al 2012;Tóth et al 2014;Csáfordi et al 2017;Bolla és Németh 2017).…”