Motif-Index of Folk-Literature: A Classification of Narrative Elements in Folk-Tales, Ballads, Myths, Fables, Mediaeval Romances, Exempla, Fabliaux, Jest-Books, and Local Legends

Taylor, Archer; Thompson, Stith

doi:10.2307/2919989

Cited by 72 publications

(20 citation statements)

References 0 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Another idea, interesting for our consideration, was expressed in the paper (Kaivola-Bregenhøj and du Bois 2001: 165), where the authors point to the necessity of creating an international index of riddles, similar to the known index of fairy tales (Aarne 1961, Thompson 1955. We believe that the solution of this issue can contribute to our search for a comprehensive unified system of functional and structural characteristics of all small form folk texts.…”

Section: Defining the Characteristic Features Of The Riddle As A Folk...mentioning

confidence: 98%

Prosodic organization of English folk riddles and the mechanism of their decoding

Taranenko

2016

LingBaW

View full text Add to dashboard Cite

The paper advances a cognitive model representing a creative mechanism of riddle decoding by its recipient, which serves as a theoretical and methodological ground for the experimental phonetic study of prosodic means that organize the text of a riddle. Within the process of cognitive model formation the author performs a conceptual analysis of the riddle compositional structure, presented as a systemic algorithmic scheme. It is confirmed that a characteristic feature of a folk riddle is its division into two elements: the first one is the description of an object, further differentiated into “topic” and “commentary”, while the second one is the riddle answer, or solution, generated directly in the recipient’s mind as a result of his/her mental activities. The carried out auditory analysis proves that such a limitation of the riddle’s structure is compensated by a set of prosodic means and their specific interaction, which trigger creative and cognitive processes in the recipient’s mind aimed at searching for the riddle solution.

show abstract

Section: Defining the Characteristic Features Of The Riddle As A Folk...mentioning

confidence: 98%

Prosodic organization of English folk riddles and the mechanism of their decoding

Taranenko

2016

LingBaW

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Destan û piranîya vegêranên gelêrî li ser motîfan ava dibin. Li ser motîfan çavkanîya sereke xebata Stith Thompson (1955Thompson ( -1958 e ku wî piştî lêhûrbûna vegêranên gelêrî di bin 23 sernavan da 45 hezar motîf destnîşan kirine. Motîf di eslê xwe da parçeyê herî biçûk ê vegêranê ye û bi heman şiklî hevpar e di nav gelek varyantên vegêranên ziman û milletên cuda da.…”

Section: Evîna Trajîk Weku Motîf DI Destana Memê Alan û Xelîl Beg û G...unclassified

Fesad û Bêbext di Trajedîya Evînê da: Weku Nimûne Destanên Evîna Mêjûyî

Subaşi

2023

Mukaddime

View full text Add to dashboard Cite

Destanên Evîna Mêjûyî cureyekî berbelav ê vegêrana gelêrî ya Kurdî ye. Evînên di van destanan da bi piranî trajîk in û evîndar nagihîjine hev û di dawîyê da dimirin. Trajedîya evînê bi piranî bi sebebên civakî pêk tên her weku cudahîya statuya çînî, cudatîya bawerîyê ya di navbera evîndaran da. Carinan ji ber zilm û zora desthilatdaran ev trajedî pêk tê. Lêbelê dema ku ev rûdan vediguherin vegêranên gelêrî, sebebên civakî tên sansurkirin û di şûna wan da karakter û motîfên weku fesad, bêbext û hîlekar tên afirandin. Me jî di vê xebatê da di çarçoveya vê mijarê da du destanên evîna mêjûyî yên bi navê Memê Alan û Xelîl Beg û Gewrê nirxandin. Li hêlekê me bala xwe da paşxaneya tarîxî ya van destanan û li hêlekê din jî me bala xwe da naveroka varyantên gelêrî. Em di dawîyê da gihiştin wê qenaetê ku Beko û Xelo du karakterên antogonîst ên van destanan hem fesad û bêbext in hem jî qurban in. Di nav çarçoveya vegêrana gelêrî da fesad û bêbext in. Lê di rastîya xwe da ew du qurbanên civak, îcraker û desthilatdaran in ku ji bo sebebên esil ên rûdanan sansur bikin hatine afirandin.

show abstract

“…38 A történet bővelkedik a jellegzetesen népmesei motívumokban: a betegségtettetés, a varázserejű víz és a leitatás jól ismert elemek, amelyeket Thompson motívumindexe is tartalmaz: a betegségtettetés a K325-ös jelű motívum, amely a rablásfajták közé tartozik, a gyógyító erejű víz a D1500.1.18-as és H1321.2-es, a leitatás pedig a K332-es, a K625.2-es és a K871.2-es. 39 A történet Aarne meseindexe alapján az "okos férfi" mesecsoportba tartozik, azon belül is az 1525 számú alcsoportba, amely a mestertolvajok meséit foglalja magában. 40 A mestertolvajokról, cseles bűnözőkről szóló történetek már az ókorban is népszerűek voltak.…”

Section: A Moreai Krónika éS a Chanson De Geste-ekunclassified

A Moreai krónika keletkezése és szerkezete

Török

2023

AntTan

View full text Add to dashboard Cite

ABSZTRAKTA tanulmány a Moreai Krónika (Τὸ Χρονικὸν τοῦ Μορέως) keletkezését, az írói szándékokat és a mű szerkezetét tárgyalja. A Krónika két legkorábbi görög kéziratának befejezése eltér egymástól: az egyik időrendi sorrendben folytatja a peloponnésosi frankok történetét, a másik egy jelentősen korábbi (?), oda nem illő, csaknem 400 soros legendával végződik Sir Geoffroy de Bruyères lovagról – ezt a történetet a másik kézirat több ezer sorral előbb említi. A verses mű átfogó elemzése, illetve e részlet jelentősége és helye alapján feltételezhető, hogy a Krónika – az ókori eposzokhoz hasonlóan – „énekekből” állhatott, azaz olyan kisebb egységekből szerkesztették össze, amelyeket önállóan adtak elő. A tanulmány első fele részletesen vizsgálja a Krónika felépítését, és feltárja, mi tartja össze az egyes énekeket, és milyen célból szerkesztették őket össze szerves egésszé. Ezután a szerkezethez nem illeszkedő, fent említett egység kérdéseit elemzi: a részlet ugyanis több népmesei motívumot is tartalmaz, mindemellett pedig párhuzamokat mutat a keresztes témájú chanson de geste-ek (keresztes-ciklus) antihőseinek történeteivel. Bemutatja, milyen kapcsolat állhat fenn a Krónika és az ófrancia vitézi énekek között, illetve hogyan hatott a frank irodalmi és kulturális hagyomány a műre. A kutatás során elemzett fontosabb részleteket a szerző a tanulmány függelékében saját irodalmi fordításában közli.

show abstract

Motif-Index of Folk-Literature: A Classification of Narrative Elements in Folk-Tales, Ballads, Myths, Fables, Mediaeval Romances, Exempla, Fabliaux, Jest-Books, and Local Legends

Cited by 72 publications

References 0 publications

Prosodic organization of English folk riddles and the mechanism of their decoding

Prosodic organization of English folk riddles and the mechanism of their decoding

Fesad û Bêbext di Trajedîya Evînê da: Weku Nimûne Destanên Evîna Mêjûyî

A Moreai krónika keletkezése és szerkezete

Contact Info

Product

Resources

About