A szükséglettel és motivációval kapcsolatos elméletek, a Maslow-féle szükséglethierarchia, valamint a bűnözői magatartás, pontosabban a bűncselekmények elkövetésekor megfigyelhető, az elkövetőt a cselekmény végrehajtására ösztönző motiváció és szükséglet párhuzamos vizsgálata mind kriminálpszichológiai, mind szociológiai perspektívából érdekes következtetések levonására adhat okot, s az elkövetők és az általuk végrehajtott kriminális cselekmények, továbbá az egyének bűncselekménnyel kapcsolatos életszakaszaira jellemző szükségletkielégítettsége, az ebből fakadó stressz, frusztráció és a szükségletek által motivált viselkedésmintázatok és magatartásformák átfogó és mélyebb megismerése preventív stratégiák és prediktív módszerek kidolgozására, társadalomközpontú, mégis az egyéni preferenciákat és frusztrációval kapcsolatos tényezőket, és lehetséges megoldásaikat magában foglaló magyarázatok felismerésére adhat lehetőséget. Ezen kutatás során a motivációelmélettel kapcsolatos szakirodalmi kitekintést követően kísérletet teszek a tárgyalt szükségletkategóriák és a kutatás során felismert és megjelent bűnözői magatartásformák, illetve az elkövetők szociális hátterére vonatkozó adatok összehangolására, ennek fényében pedig a Magyarországon 2012 és 2014 között jogerősen lezárt emberölések és emberölési kísérletek elemzésére kerül sor. A tanulmány arra keresi a választ, hogy az ilyen típusú ügyek vizsgálata relevanciával bírhat-e az egyes szükségletelméletek, elsődlegesen pedig a Maslow-féle szükséglethierarchia tükrében, s lehetséges-e az elkövetők motivációi és az egyes szükségletkategóriák között párhuzamot vonni, és amennyiben igen, az egyes szükségletek milyen arányban jelennek meg az elkövetői oldalon.