Negatív kapcsolatok a szervezeti hálózatokban – meghatározások, módszerek és mércék

Baksa, Máté

doi:10.14267/veztud.2019.09.03

Cited by 2 publications

(6 citation statements)

References 46 publications

(61 reference statements)

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Mindez jelentős elmozdulást jelent azoktól a képektől, amelyeket a reneszánszkor sokoldalú, de magányos feltalálóiról, vagy a felvilágosodás és a korai modernitás szisztematikus, ám továbbra is egyedül dolgozó tudósairól őrzünk. Napjainkban a tudásukat megosztó, együtt alkotó csoportoké és hálózatoké a főszerep (Csontos & Szabó, 2017, 2019.…”

Section: Cikkek Tanulmányokunclassified

“…Tanuló, tudásmegosztó és innovációs hálózatokat elemző kutatásokkal szervezetközi (Demeter & Losonci, 2016, 2019 és személyközi (Phelps, Heidl, & Wadhwa, 2012) elemzési szinteket vizsgálva is találkozhatunk. Míg előbbiek elsősorban a vállalatcsoporton, ellátási láncon vagy stratégiai szövetségesi körön belüli tudásátadással foglalkoznak, addig utóbbiak egy-egy szervezet munkatársai között végbemenő tudásátadást vizsgálják.…”

Section: Cikkek Tanulmányokunclassified

“…Részben eltérő eredményeinket a tudásalapú szervezetekben a szenioritás és a felhalmozott tudás pozitív, míg a szenioritás és a megközelíthetőség, személyes szimpátia közötti negatív összefüggés magyarázhatja. Fontos látnunk ugyanakkor, hogy kérdőíves adatfelvételünk során csupán pozitív kapcsolatok meglétét vizsgáltuk, így nem voltunk tekintettel a negatív kapcsolatok hatásaira (Baksa, 2019;Labianca, 2014), amelyek pedig jelentős mértékben befolyásolhatják a tudáskérő kapcsolatokat is.…”

Section: Cikkek Tanulmányokunclassified

See 2 more Smart Citations

A tudáskérés és tudásmegosztás feltételei – egy szervezeti tudáshálózat elemzése

Baksa

Báder

2020

Veztud

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

Napjainkban az eredményes szervezeti működéshez szükséges innováció szinte minden esetben a szervezeti tagok közötti közös gondolkodás és kooperáció, vagyis együtt alkotás során jön létre. Ennélfogva a különösen tehetséges egyének vizsgálata helyett egyre inkább a különböző ismeretekkel, tudással és képességekkel rendelkező személyek hálózatait érdemes elemezni. Tudáshálózatnak a hálózati szereplők olyan kapcsolódási rendszerét nevezik, amelynek elsődleges célja a szereplők által birtokolt tudás megosztása és ezen keresztül új tudás létrehozása. A szerzők a témában fellelhető szakirodalom áttekintésével bemutatják a tudáskérés és a tudásmegosztás hálózati megközelítésének előnyeit, majd ismertetik a tudáskérést és a tudásmegosztást befolyásoló szervezeti tényezőket. Empirikus kutatásuk során egy budapesti tanácsadó cég tudásmenedzsment-gyakorlatát vizsgálják meg a szervezet tudáshálózatának elemzésével. Eredményeik összegzésével arra a következtetésre jutnak, hogy a tudáskérés legfontosabb feltétele a másik fél észlelt szakértelme, hozzáértése. Kulcsszavak: szervezeti hálózatkutatás, tudáshálózat, tudáskérés, tudásmegosztás As a growing number of organizations are engaged in the knowledge economy, innovation is becoming an essential element of success. Innovation is almost always the product of collective thinking, cooperation, and co-creation. Thus, instead of examining particularly talented individuals, many researchers focus on analyzing networks of people possessing different knowledge, skills, and abilities. Knowledge networks are interconnected systems of actors who aim to share knowledge and generate new knowledge through a combination of knowledge elements. The authors argue for the advantages of a network perspective in the study of advice-seeking and knowledge sharing. Based on relevant literature, they introduce factors influencing advice-seeking and knowledge sharing behavior in organizations. The authors carried out their empirical research in a management consultancy company based in Budapest, Hungary. This paper concludes that perceived expertise is the most essential prerequisite of successful knowledge sharing in the examined organization.

show abstract

Section: Cikkek Tanulmányokunclassified

See 1 more Smart Citation

A tudáskérés és tudásmegosztás feltételei – egy szervezeti tudáshálózat elemzése

Baksa

Báder

2020

Veztud

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Wherever people interact, co-workers bond and friendships blossom, negative relationships appear, too. Workplaces are no exception, even if corporate culture makes open hostility taboo (Baksa, 2019).…”

Section: Negative Relationships and Signed Graph Researchmentioning

confidence: 99%

“…Considerable volumes of research have analyzed learning, knowledge-sharing, and innovation networks both on the inter-organizational (Demeter & Losonci, 2016, 2019 and interpersonal (Phelps et al, 2012) levels of analysis. While research on inter-organizational networks primarily examines knowledge transfer within a company group, a supply chain, or a strategic alliance, interpersonal network researchers focus on knowledge sharing between employees of an organization.…”

Section: Iv1 Introductionmentioning

confidence: 99%

Two Heads Are Better Than One: Knowledge Sharing in Organizational Social Networks

Baksa

View full text Add to dashboard Cite

In this doctoral dissertation, the author explores three research areas of organizational network theory that relate to the analysis of organizational knowledge networks. The author uses a mixed method approach, including literature reviews and qualitative and quantitative methods, to answer the research questions. This paper-based dissertation includes four papers in total. The first paper, entitled “Enterprise social media: The engine of organizational social networks,” presents the unique characteristics of enterprise social media through a comparison of the mechanisms of social networks in an online and offline context. The study found that (1) enterprise social media helped to build trust relationships in the organization through three interrelated features: (a) getting to know each other both professionally and personally, (b) making work visible, and (c) allowing orientation of new members of the organization. The study also found that (2) enterprise social media helped with knowledge sharing in the organization, as the platform's archiving function and searchability made it possible to extract information over time and to find familiar or new content. In addition, the study found that (3) enterprise social media supports the development of meta-knowledge, which is the knowledge of who knows what and who knows whom. The second paper, a literature review on negative ties in social networks, (4) draws attention to a phenomenon that had previously remained in the blind spot of scholars and managers. The author (5) places negative ties in extant models of social relationships and dyadic phenomena and proposes directions for future research. The third paper, entitled “Prerequisites of advice-seeking and knowledge sharing: Analysis of an organizational knowledge network,” explores the dynamics of advice-seeking in knowledge networks and their relational preconditions. Through a case study based on a survey and interviews at a Budapest-based management consultancy, it is found that (6) interpersonal trust and perceived competence were the most important factors in the formation of advice-seeking relationships. The study also found that (7) personal sympathy (as measured by a willingness to meet informally after work) reduced the likelihood of developing advice-seeking relationships and that the organizational culture of the consultancy was supportive of knowledge sharing. The fourth paper, entitled “The Invisible Foundations of Collaboration in the Workplace: A Multiplex Network Approach to Advice-Seeking and Knowledge Sharing,” aimed to understand the relational factors that influence advice-seeking behavior in relationships through a multiplex approach. The paper proposed that (8) a comprehensive model of relational dimensions, including feelings, judgments, and behavioral intents, can explain a significant amount of the variance in the formation of advice-seeking ties. Through the analysis of three sample knowledge networks, the paper found that (9) despite relative explanatory power of variables differ to some extent across the samples, relational prerequisites are significant in the formation of advice-seeking relationships in all examined organizations. Overall, this doctoral dissertation contributes to organizational network theory by providing a deeper understanding of the unique characteristics of enterprise social media, the significance of negative ties in social networks, and the relational preconditions of advice-seeking and knowledge sharing. The multiplex approach to advice-seeking and knowledge sharing proposed in the fourth paper also offers a new perspective on the study of organizational networks.

show abstract

Negatív kapcsolatok a szervezeti hálózatokban – meghatározások, módszerek és mércék

Cited by 2 publications

References 46 publications

A tudáskérés és tudásmegosztás feltételei – egy szervezeti tudáshálózat elemzése

A tudáskérés és tudásmegosztás feltételei – egy szervezeti tudáshálózat elemzése

Two Heads Are Better Than One: Knowledge Sharing in Organizational Social Networks

Contact Info

Product

Resources

About