Négy különböző talajtípuson végzett kukorica műtrágyázási kísérletek eredményei

Abstract

Dolgozatunkban a kukorica műtrágyázásával foglalkozva két szabadföldi kísérlet eredmé nyeiről számolunk be.1. Négy éven át (1976)(1977)(1978)(1979) négy különböző talajadottságot képviselő termőhelyen (Balástya, Ebes, Újszeged, Öthalom) kukoricával vetésváltás nélküli NPK dózis kísér letet állítottunk be. A műtrágya 2:1:1 NPK arányú dózisait (kontroll, 250 kg/ha és 500 kg/ha) minden évben négy ismétlésben azonos parcellákra (56 m 2 ) juttattuk ki.A termés mennyiségét, valamint a műtrágyázás termésnövelő hatását a termőhely, s ezen túlmenően az évjárat hatása határozta meg. A kísérlet éveinek múlásával a termőhelyek átlagában következetesen csökkent a kontroll parcellák termése, és ezzel összefüggésben nőtt a műtrágyázás hatására kapott terméstöbblet.A kevés adatból végzett szórásszámítás eredményei szerint a kontroll parcellákon a termőhely alig módosította az évjárat hatását. A műtrágyázás a kedvező vízellá tottságot biztosító talajokon (Ebes, Újszeged) jelentősen csökkentette, ezzel szem ben a rossz vízgazdálkodású talajon (Öthalom) -a műtrágyahatás csapadékviszony tól való függősége miatt -lényegesen növelte az évjárat hatását.A termőhely hatásának évenkénti különbsége a kontroll parcellákon volt a legnagyobb, amelynek mértékét a műtrágyázás jelentős mértékben csökkentette. 2. Az 1979-ben beállított műtrágyázási tartamkísérletünk öt éves (2005-2009) termés adatai arra utalnak, hogy az újszegedi Tisza-menti réti öntéstalajon a műtrágyázás gaz daságossági és agroökológiai optimumát a hektáronkénti 140 kg nitrogén-, 150 kg ught to you by Library and Information Centre of the Hungarian Academy of Sciences MTA |