Nem szteroid gyulladáscsökkentők peroralis és transdermalis alkalmazása regionális mozgásszervi fájdalmi szindrómákban

Abstract

A tanulmány szerzői a napi gyakorlatban a leggyakrabban fellépő mozgásszervi panaszok hátterében álló regionális fájdalmi szindrómák leggyakoribb kezelési módjával, a per os és transdermalisan alkalmazott nem szteroid gyulladás-csökkentőkkel végzett fájdalomcsillapításról rendelkezésre álló bizonyítékokat gyűjtötték össze. Azon szakterülete-ken működők számára, akik leggyakrabban találkoznak az átmeneti és fájdalmas epizódokkal (háziorvosok, reumatológusok, ortopédek, foglalkozás-egészségügyi és sportorvosok), külön meghatározták a foglalkozási vagy sporttevékenységük (a mozgásszervek ismétlődő vagy nagy energiájú igénybevétele) miatt kockázatnak kitettek körét és ismertetik fájdalmaik patológiai magyarázatát. A fájdalomcsillapítás eszközei között részletezik a nem szteroid gyulladáscsökkentők hatásának módját és farmakológiai sajátosságait. Kiemelik a gyógyszeres kezelés kockázatait és az emiatt veszélyeztettek speciális csoportjait (gyermekkorúak és idősek). Az általános fájdalomcsillapítási alapelvek és stratégiák ismertetésén túlmenően a hazai és nemzetközi irányelvekből a tanulmány tárgyára vonatkozó ajánlásokat adják közre. Orv Hetil. 2017; 158(Suppl. 3): 3-30.Kulcsszavak: nem szteroid gyulladáscsökkentők, regionális mozgásszervi fájdalmi szindrómák, mozgásszervi foglalkozási és sportbetegségek Peroral and transdermal application of non-steroidal anti-inflammatory drugs (NSAIDs) for the treatment of regional musculoskeletal pain syndromesIn this review the available evidences regarding the most frequently applied medication (peroral and transdermal non-steroidal anti-inflammatory agents) for the most frequent musculoskeletal complaints (regional pain syndromes) have been collected for the appropriate medical professionals who are most frequently faced with these conditions (general practitioners, rheumatologists, orthopedics, occupational and sports medicine experts). The special population at risk (with repeated and high energy overuse because of occupational or sport activities) and the pathology of their syndromes are identified. Mode of action, pharmacological properties of the non-steroidal anti-inflammatory drugs and the unwanted effects of their application especially in infants and elderly are highlighted. Recommendations of the general and specific pain management guidelines have been selected and listed in the review.

Mozgásszervi fájdalmak a hazai gyakorlatban – klinikai jellemzők és funkcionális összefüggéseik vizsgálata

“…Hazánkban számos általános fájdalompatológiai és terápiás tanulmány született, de kis számban jelent meg irányelv-ismertetés és hazai ajánlás (19)(20)(21). A fájdalomkvalitásokat bemutató ere deti közlemények azonban csak szórványosan lelhetôk fel, ezek elsôsorban életminôségi és men tális asszociációkat vizsgáltak (22)(23)(24).…”

Factors Influencing Pain Management of Patients with Osteoarthritis: A Cross-Sectional Study

“…Regarding oral analgesics, paracetamol was favoured previously by major clinical guidelines, recommending it to be the first choice in managing mild-to-moderate OA-related pain [ 9 , 11 , 12 , 13 , 14 ], while recently both NSAIDs and paracetamol are considered to be appropriate for treatment, though now a more conservative dosing for the latter is advised due to the increased risk of adverse events [ 15 ]. Beyond their burden on the cardiovascular system, it is widely accepted that regular use of NSAIDs increases the risk of interstitial nephritis, atrial fibrillation, and severe GI complications, including ulceration, bleeding, and perforation, by 2 to 4 times [ 16 ]. This fact is further aggravated by the increasing number of people who are opting for self-medication with OTC medications, without consulting a doctor, often under the influence of advertisements.…”