Neurobehavioral Assessment Predicts Differential Outcome Between VLBW and ELBW Preterm Infants

Constantinou, Janet C.; Adamson‐Macedo, Elvidina N.; Mirmiran, M.; Ariagno, Ronald L.; Fleisher, Barry E.

doi:10.1038/sj.jp.7211403

Cited by 58 publications

(72 citation statements)

References 25 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…The interrater reliability coefficient ranged from .67 to .97 (Korner et al, 1987). The sensitivity and specificity were 75% and 69%, respectively, for the association between the NAPI and general movements (Constantinou et al, 2005).…”

Section: Instruments and Measuresmentioning

confidence: 99%

Early neurobehavioral development of preterm infants

Gabriel¹,

Formiga²,

Linhares³

2013

Psicol. Reflex. Crit.

View full text Add to dashboard Cite

The aim of the present study was to assess the very early neurobehavioral development of preterm infants and to examine differences regarding sex. Two-hundred and two preterm infants were assessed by the Neurobehavioral Assessment of the Preterm Infant (NAPI), which was carried out at 32-37 weeks postconceptional age in the hospital setting. The infants' performance was compared to a norm-referenced sample and a comparison between groups regarding sex was also done. In comparison to the NAPI normreference, the preterm infants showed less muscular tonicity on the scarf sign, less vigor and spontaneous movement, higher alertness and orientation, weaker cry, and more sleep state. There was no statistical difference between males and females preterm infants at NAPI performances. Keywords: Preterm, neurobehavioral, sex. ResumoO objetivo do estudo foi avaliar o desenvolvimento neurocomportamental inicial de bebês prematuros e examinar as diferenças quanto ao sexo. Foram avaliados 202 bebês nascidos pré-termo pela Avaliação Neurocomportamental para Prematuros (NAPI), que foi realizada na fase de 32-37 semanas de idade pós-concepcional no contexto hospitalar. O desempenho dos bebês no NAPI foi comparado com a amostra de padronização do instrumento e também foi feita a comparação entre grupos diferenciados pelo sexo. Em relação à amostra de padronização, os bebês deste estudo apresentaram menor tonicidade muscular no sinal de cachecol, menor vigor e movimento espontâneo, mais alerta e orientação, choro mais fraco e mais estado de sono. Houve um padrão semelhante de desempenho neurocomportamental dos meninos e meninas nascidos prematuros. Palavras-chave: Prematuro, neurocomportamental, sexo.

show abstract

Section: Instruments and Measuresmentioning

confidence: 99%

Early neurobehavioral development of preterm infants

Gabriel¹,

Formiga²,

Linhares³

2013

Psicol. Reflex. Crit.

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…hipotézis: Az extrém kis születési súlyú (<1000 g) gyermekek gyengébb teljesítményt érnek el a nyelvi és motoros skálákon, mint az igen kis születési súlyú (1000-1500 g) gyermekek [25,29].…”

Section: Kérdésfelvetés Hipotézisekunclassified

“…Általánosan elfogadott, hogy nagyobb fokú biológiai sé-rülékenységük miatt az extrém kis (<1000 g) születési súlyú gyermekek alacsonyabb fejlődési mutatókkal jellemezhetőek, mint az igen kis (1000-1500 g) születési sú-lyúak [29]. Ezt támasztotta alá egy friss, a koraszülöttek minden súlycsoportját felölelő hazai kutatás is.…”

Section: A Születési Súly éS a Pszichomotoros Teljesítmény öSszefüggéseiunclassified

A bántalmazás és a koraszülés összefüggései a kétéves kori pszichomotoros fejlődés tükrében

Szele

Nagy

2017

Orvosi Hetilap

View full text Add to dashboard Cite

Bevezetés: Hazánkban a koraszülések magas száma miatt népegészségügyileg kiemelten fontos feladatunk a koraszü-lött gyermekek vizsgálata és a fejlődésükre ártalmas tényezők azonosítása. Célkitűzés: A koraszülött gyermekek pszichomotoros fejlődésének felmérése, az édesanya által átélt bántalmazás és a gyermek pszichomotoros teljesítménye közötti összefüggés megvizsgálása. Módszer: Extrém kis (<1000 g) és igen kis (1000-1500 g) születési súlyú koraszülött, a vizsgálat idején 23-30 hónap közötti gyermek (n = 35) pszichomotoros teljesítményének (Brunet-Lézine; Bayley-III) és az anya által átélt bántal-mazásnak a felmérése (saját kérdőív). Eredmények: Elemzéseink alapján megállapítható, hogy az alacsonyabb születési súly alacsonyabb pszichomotoros mutatókkal és magasabb fejlődési rizikóval társul. Az anya által átélt gyermekkori bántalmazás szoros összefüggést mutat a koraszülött gyermekek teljesítményeivel. Következtetések: A szerzők szeretnék felhívni a figyelmet a koraszülött gyermekek szűrővizsgálatának fontosságára, továbbá a gyermekkori bántalmazásnak és következményeinek súlyosságára. A korai fejlesztés szükségességének felismerésével nemcsak megelőzhetővé, hanem redukálhatóvá is válna a későbbi zavarok, viselkedésproblémák megjelenése. Orv Hetil. 2017; 158(25): 976-983. Kulcsszavak: koraszülés, alacsony születési súly, pszichomotoros fejlődés, bántalmazásThe connection between maltreatment and preterm birth -in the light of psychomotor development at 2 years old Introduction: Preterm children' development and harmful affecting factors to development are important aspects of public health, because in our country the number of preterm birth is very high. Aim: Description of psychomotor development of preterm children (Brunet-Lézine; Bayley-III) and connection between psychomotor development and maternal abuse history (own questionnaire). Method: Extremely (<1000 g) and very low (1000-1500 g) birth weight preterm children at 23-30 months (n = 35) and their mothers' abuse history were measured. Results: Lower birth weight was associated with lower psychomotor development quotients and higher development risk. Strong associations were found between maternal history of childhood abuse and the development quotients. Conclusions: We would like to draw attention to the importance of assessing preterm children, as well as to the importance of maltreatment and the severity of its consequences. With the early recognition of necessity for developmental interventions we can prevent problems in the future.

show abstract

“…A tanáraik beszámolóiból pedig az derült ki, hogy időben született társaikhoz képest éretlenebb, kevésbé körültekintő és célratörő, valamint alacsonyabb önkontrollal rendelkező gyerekek benyomását keltik [15]. Constantinou és mtsai az extrém kis születési súlyú (ELBW) és a nagyon kis születési súlyú (VLBW) gyermekek mentális, valamint pszichomotoros fejlődésében is eltérést találtak 12, 18 és 30 hónapos korban is, a magasabb születési súlyú csoport (VLBW) javá-ra [16]. Egy 2010-es tanulmányban pedig késői koraszü-lötteknél nemi különbségeket mutattak ki a 12 és 18 EREDETI KÖZLEMÉNY hónapos korban mért pszichomotoros teljesítményben, mégpedig a lányok javára [17].…”

Section: A Koraszülés Lehetséges Szövődményei Következményeiunclassified

“…A szakirodalommal, illetve napjaink kutatásaival szinkronban [16] a mi vizsgálatunk is azt mutatja, hogy a szü-letési súly pozitívan korrelál a kétéves korban mért FQval, valamint a változó prediktív értéke jelen esetben is közepesen erős. Mivel kontrollcsoport illesztéséhez már nem volt alkalmunk a kutatás során, így referenciaérték-ként a Brunet és Lézine által leírt 100-as FQ-értéket tudjuk használni, amely a gyermek életkorának éppen megfelelő teljesítményt mutatja.…”

Section: A Születési Súly éS a Pszichomotoros Fejlődés Kapcsolataunclassified

Koraszülött gyermekek kétéves kori pszichomotoros fejlődése társas-környezeti tényezők függvényében

Kenyhercz

Nagy

2017

Orvosi Hetilap

View full text Add to dashboard Cite

Bevezetés: A koraszülött gyermekek fejlődésének vizsgálata népegészségügyileg kiemelt terület, mivel százalékos ará-nyuk nem csökken számottevőn az orvostudomány előrehaladásával. Célkitűzés: A koraszülött gyermekek pszichomotoros fejlettségi szintjének leírása potenciálisan befolyásoló környezeti tényezőkkel összefüggésben. Módszer: 2500 gramm alatti születési súlyú, a vizsgálat idején kétéves kisgyermek (n = 75) pszichomotoros fejlődése, otthoni környezetének minősége, szociodemográfiai háttere. Eredmények: A biológiai rizikót jelentő kisebb születési súly és hosszabb kórházi tartózkodás alacsonyabb fejlődési kvócienssel társul. A gyermeknélkülözés, valamint a gyermeket alacsony mértékben érő kognitív stimuláció és anyai empátia negatívan hat a fejlődési hányadosra, születési súlytól függetlenül. Az alacsony szocioökonómiai státuszt jellemző változók növekvő számú megjelenése, mint alacsony anyai iskolázottság, apa munkanélkülisége vagy kisebbségi csoporthoz tartozás, erősödő teljesítményromlással társul. Következtetés: A vizsgált társas-környezeti tényezők, a biológiai rizikón túl, már kétéves korban befolyásolják a koraszülött gyermekek fejlődését. A szerzők ajánlják a környezeti rizikótényezők mentén a legveszélyeztetettebbek minél korábbi szűrését, valamint fejlesztő intervenciók biztosítását, így megelőzve későbbi mentális, motoros nehézségek kialakulását. Orv. Hetil., 2017, 158(1), 31-38.Kulcsszavak: koraszülés, alacsony születési súly, pszichomotoros fejlődés, kora gyermekkor Examination of psychomotor development in relation to social-environmental factors in preterm children at 2 years oldIntroduction: The development of children born prematurely is an important aspect in public health, because preterm birth rates are not decreasing with the development of medical sciences. Aim: Description of psychomotor development of preterm children related to potentially influencing environmental factors. Method: Children born below 2.500 grams at the age of two (n = 75). Psychomotor development, quality of home environment, socio-demographic background were measured. Results: Lower birth weight was associated with lower development quotients. Psychomotor development was also negatively affected by child deprivation, low levels of cognitive stimulation and maternal empathy, regardless of birth weight. Increased performance loss was found related to lower sociodemographic variables, such as low maternal education or ethnicity. Conclusion: Psychomotor development of 2-year-old premature children is affected by the examined social-environmental factors. We recommend the screening and developmental interventions for premature children as early as possible, thus preventing difficulties in mental and motor development in the future.

show abstract

Neurobehavioral Assessment Predicts Differential Outcome Between VLBW and ELBW Preterm Infants

Cited by 58 publications

References 25 publications

Early neurobehavioral development of preterm infants

Early neurobehavioral development of preterm infants

A bántalmazás és a koraszülés összefüggései a kétéves kori pszichomotoros fejlődés tükrében

Koraszülött gyermekek kétéves kori pszichomotoros fejlődése társas-környezeti tényezők függvényében

Contact Info

Product

Resources

About